Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Kudora János: A katholikus magyar egyházi ékesszólás jelenlegi állásáról és emeléséről
566 tengert nem is látott s így az egész beszéd érthetetlen marad előtte. «Pünkösd után 20. vasárnap. A testi és lelki (sic!) halál íölött való gondolatok».1 Rövidke beszédben egy érzékeny szívű, valószínűleg német szónok, az őszi tálevél hullásában a test és lélek (sic) elhalálozásán kesereg. «Midőn a természet az évszak változása alkalmával elhalni készül, egész komolysággal figyelmeztet bennünket a test és léleknek elhalálozására». «Valóban elkomolyodik kedélyem, ha a természetre kipillantok, mint közeledik halálához». Önkénytelenül felmerül ezek után e kérdés: tehát ilyen állapotban van a külföldön is az egyházi beszéd, mint hazánkban ? A kérdésre azonban tagadó feleletet kell adni, mert a «Külföld, szónokain nem hív tükre a külföldi egyházi szónoklatnak ; ez egyedül a szerkesztő eljárásának következménye^ mert a szerkesztő nem merített elsőrangú forrásokból, hanem ötöd-hatod rendű írók beszédeit fordította le; s minthogy sehol a forrást, amelyből a beszédeket közli, nem idézi, azért homályos forrásait csak megközelítőleg lehet meghatározni. Van ez évfolyamban egy-két beszéd elsőrangú egyházi szónoktól, mint Bossuet; több beszéd közepes szónoktól, mint De la Rue; valószínű, hogy ezek is német fordítások után vannak újra magyarra fordítva; de a beszédek túlnyomó többsége alkalmasint valamely régibb vagy újabb német szónoklati folyóiratból van átvéve és lefordítva; erre enged következtetni, hogy több beszédnél a szerző megnevezése helyett ez áll: «Régi homiléta», 2 «Chrysolog» ;3 hogy sok beszéd a szerző megnevezése nélkül van közölve,4 és hogy a szerző helyett csak egyes betűk jelzik a szónok nevét.6 Német nyelvű folyóiratra vall a sok német nevű szerző : Hörger, Huber, Hart- döbler. Geminger, Lechner, Pichler, Ziegler stb. Német eredetét semmikép meg nem tagadhatja az ilyen hevenyészett fordítás: < Kérem engem keresztény türelemmel meghallgatni».6 Nem is lehet a kiadványt egész határozottsággal «Külföld 1 I. h. IV. köt. 55. és 58. lap. — 2 I. h. IV. köt. 168., 223. 1. — s I. h. II. köt. 18. — 4 III. köt. 83. II. köt. 95. IV. köt. 186. — 5 I. köt. 3., 11., 16., 23., 87. stb. — 6 I. h. IV. köt. 68. 1.