Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Szilvek Lajos: Vértanúk és vadállatok
411 Ugyanis, a csoda lehetőségét... mint bevitatott dolgot téve fel, részletesebben, szorosabban tekintve az érintett eseteket, néhány másodrendű körülményekből támadt kételyre fogunk felelni s azután megvizsgálva az állatoknak az emberhez való viszonyát, kimutatjuk, hogy, noha napjaikban e fajta csodákkal nem is igen állhatunk elé, mégis senki sincs feljogosítva elvi, (még kevésbbé történelmi) szempontból arra, hogy kétségbe vonja e tényeket s azok csodás jellegét, sőt egyéb analógiák alapján nagyon is beillenek ezek a kereszténység és az isteni gondviselés keretébe. Felvetik némelyek a kérdést, hogy miként magyarázható, miszerint míg némely vértanú megkímél tetett a vadállatoktól, inások, nagyobb szám, szétmarcangoltatott. Sőt nem egy esetben, az ideig-óráig megkíméltek később áldozatul esnek ugyanazon állatoknaK, vagy egyéb módon múlnak ki vértanúhalállal. Sőt, egyáltalán miként történhetett, hogy a legnagyobb csodatevő szentek a tekintetben, hogy az élet szenvedéseitől és nyomorúságaitól mentek legyenek, csak a legritkábban éltek természetfölötti, csodatevő hatalmukkal. Ezekre a kételyekre, ellenvetésekre először úgy lehet felelni, hogy semmit sem felel rá az ember. Azaz azt lehet rá mondani, hogy nem tudjuk. S e semmitmondó válasz daczára, természetesen, a megtörtént tényeket nem lehet kidis- putálni a vértanúk történetéből, s pillanatra sem lehet kételkedni ezek csodás jellegén, s mind ama végzetes következményeken, amelyek ebből az ellenfélre zúdulnak a kereszténység érdekében a darwinismus rovására. S valóban, soha, bánni néven nevezendő apologeta nem tulajdonította magának azt a kiváltságot, mintha be lenne avatva a Gondviselés mindennemű terveinek teljes ismeretébe. Ide nagyon illenek az apostol szavai: « 0 altitudo divitiarum sapientiae et scientiae Dei; quam incomprehensibilia sunt judicia Ejus et investigabiles viae Ejus! Quis enim cognovit sensum. Domini? Aut quis consiliarius Ejus fuit?» 1 Csakugyan, 1 Oh Isten bölcsességének és tudományának mélységes gazdagsága! mily megfoghatatlanok az ö Ítéletei, és megvizsgálhatatlanok az ö utai! Mert ki ismerte át az Úr értelmét? Vagy ki volt az ő tanácsosa?
