Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Franciscy Lajos: A liberalismus szabadságainak viszonya a természeti joghoz
- H89 — értelemben összeesik a kötelességgel; szabatosabban szólva, a szenvedő értelemben vett jog kötelesség. Mivel mind a két értelemben erkölcsi képességről van szó, az erkölcsi képességek pedig az erkölcs törvénye által korlátoltatnak, önként következik, hogy úgy a cselekvő, mint a szenvedő jog meghatározott korlátok közé esik. Ha valaki mindazonáltal korláttalan szólás-, sajtó- vagy másnemű korláttalan szabadságról beszél, alapjában hamisítja meg a jogot, melyre e szabadságok támaszkodnak. A szólás- és sajtószabadság korlátoltságának szükségessége egyébként a szavak és a tettek között fennálló elválaszthatatlan viszonyból is következik. A szó is cselekvés, a tett is az. Amazzal az erkölcsi és a szellem világban hathatunk, emezzel az anyagiban. Ez okból, ha az anyagiak mellett szellemi és erkölcsi javak is vannak, akkor a szavaknak a joghoz való viszonyát lehetetlen tagadni. Már pedig az igazság, hírnév, tudomány, becsület és maga a jog is, talán mégis csak szellemi és erkölcsi javak? Még azok is, akik az erkölcsösséget a külső törvényszerűségbe helyezik, vallván: úgy élj, hogy összeütközésbe ne jöjj a törvénynyel, — és erkölcsösen fogsz élni. — a tetteket korlátok közé szorítják. Ezt azon az alapon teszik, mivel a tettek féktelensége az anyagi közrendet felforgatná. Hát amint az anyagi közrendet védjük a tettek féktelensége ellen, úgy az erkölcsi és a szellemi közrendet a szavak szabadossága ellen kell védelmezni. A szó és a toll leronthatják a vallást, a hírnevet, becsületet; elfojthatják az igazságot. Meg kell engednünk, hogy a korláttalan szólás- és sajtószabadság sehol sem ment át az életbe, de nem is mehet. Minden államban vannak megtorló törvények a sajtóvétségek és a szólásszabadsággal való visszaélések ellen. E törvényeket a liberalismus két irányban rontotta meg. Először lehetetlenné tette a sajtó- és a szólásjog hatályos ellenőrzését az utólagos cenzúra nehozatala által; másodszor a meggyőződés szabadságának és szabad nyilvánításának proklamálása által tág kaput nyitott a legveszedelmesebb tévelyeknek. Bármily szabadelvűnek látszik az utólagos cenzúra elve,
