Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Franciscy Lajos: A liberalismus szabadságainak viszonya a természeti joghoz
387 a kath. alattvalók számarányához mérten, anyagilag is segélyezi az egyházat, hogy istentiszteleti és iskolai terheit könv- nyebben elviselhesse. Mindkét helyen, úgy a katholikus, mint a nem-katholikns országok vallásügyi eljárásának körvonalozásánál, kihagytuk az áttérések kérdését. E kérdés eldöntésébe az államnak nem szükséges avatkoznia; végezzék az egyházak a fölvételt, amint ezt szabályaik előírják. A házassági ügyeknek és az iskolának az egyház joghatósága alatt való meghagyása után, egyszersmind arról is gondoskodva van, hogy minden polgár vallásos nevelésben részesüljön. Nagyobb biztonság okáért, az állam kijelentheti, hogy minden alattvalójának az országban létező valamelyik valláshoz kell tartoznia. Még azt is röviden szellőztetnünk kell, mikép alakul a helyzet, midőn új vallások jelentkeznek az ország határai között. E kérdésben is megkülönböztetést teszünk a tisztán katholikus és a vegyes államok között. A kötelesség ott is, itt is ugyanaz, csak a kötelesség mértéke más. A tisztán katholikus országban addig kell küzdeni a tévedés ellen, ameddig a küzdelmet sikeresen folytatni lehet. Nem vádolhat bennünket senki sem igazságtalanságról, ha állítjuk, hogy az állam e küzdelemben mindazon eszközökkel jogosan élhet, melyek az államegység meg- bontói ellen alkalmazhatók. A középkorban a tévtan, úgy mint a felségsértés, halálbüntetéssel sujtatott, de ezt a legszigorúbb egyházi felfogás sem kívánta, mivel a veszélyt más, szelidebb módon is lehet elhárítani. Azokat, akik a törvényes államegység ellen izgatnak, a hatalom bebörtönözteti, vagy az ország területéről kiutasítja. Ugyanezt az eljárást kell foganatosítani a vallási egység megbontói ellen is, még pedig annál nagyobb éberséggel és szigorral, minél magasabban áll ez a nagy közjó az érdekek rangfokozatán, az államegység felett. Ha mindennek dacára a tévely elhatalmasodik és belső forrongásra vezet, melynek lángjait a hatalom eloltani nem képes, meghajolhat ez a helyzet kényszere előtt, s megadhatja a tévtan követőinek is az állampolgári jogokat. A vegyes vallású államok az új vallási törekvéseknek addig állnak ellen — de mindig csak a törvényes elismerés 25*
