Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Dr. Franciscy Lajos: A liberalismus szabadságainak viszonya a természeti joghoz
378 fakad ki az emberi szívből, azt a Teremtő ojtotta be, és ö virraszt is felette, hogy el ne pusztuljon. Kerthez hasonlíthatjuk a szív világát, melynek virágai az érzelmek. Valamennyit e kertész ültette el, de nem gondozza egyformán valamennyit. Míg a többiek maguktól nőnek, táplálkoznak, virágoznak, s virágzásukban váltakoznak, úgy, hogy majd az egyik, majd a másik fejti ki színpompáját s bájai teljességét: addig a szeretetet a kertész gondos keze óvja, táplálja és fentartja, hogy hímporát le ne hullassa, mert örökkévalóságra van rendelve. így hát a szeretet, mely a családnak életet ad, tulajdonképen nem egyéb, mint vallásgyakorlat. Az ember érzi, hogy e fenséges erény, és ennek minden élettünete a Gondviselés megnyilatkozása. Csak ezen természetes érzet kifolyásának lehet tulajdonítanunk, hogy a pogány népek is a családalapításnál szereplő szeretetet vallási szertartással törekedtek megszentelni. Szentséges Atyánk erre vonatkozólag «Arcanum divinae sapientiae» czímü körlevelében ezeket mondja : «Hivatkozunk a hajdankor emlékeire, s ama népek szokásaira és intézményeire, melyek a műveltség magasabb fokára jutottak s a jog és méltányosság kiválóbb ismerete által kitűntek: mindezek a házasságot szent és vallásos intézménynek tartották. Ez az oka, hogy vallási szertartás, a főpapok jóváhagyása s papi szolgálat nélkül nem tartották meg menyegzőiket.»1 Hiába tagadnék. Isten és a család a természet rendjében is szétszakíthatatlan kapocscsal vannak összekötve. Az ember itt is, midőn családot alapít, Istenre alapítja azt, mint a szeretet egyedüli kútfejére. Az atheusok példájára hasztalanul történnék hivatkozás. Ök is, ha igazán szeretnek, örökké akarnak szeretni, erősen, és határtalan gyarapodási vágygyal. S mivel a szívnek sem az anyag, sem a határolt és változékony szellem ilyen ihletet nem adhat, ök is e kötelékben, habár akaratlanul, az Alkotót vallják meg. Minden házasság a vallásból táplálkozik, belőle szívja az erősítő életnedvet, egyszóval a vallás a természeti erkölcsök világában is a család 1 I. h. 85. l.
