Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Dr. Franciscy Lajos: A liberalismus szabadságainak viszonya a természeti joghoz

374 tetszik, kegyeletet. A meggyőződést nem szabad a szempontok közé soroznunk, mert akinek vallási meggyőződése van, arra nézve a vallásszabadság elve megszűnt. Legalább önmagára semmi szín alatt sem fogja alkalmazni ezt az elvet; sőt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy másra alkalmazni sem engedheti meg, mivel a vallásszabadság elve szerint egyenes kigúnyolása a meggyőződésnek, már pedig senkisem viselheti el közömbösen, hogy gúny tárgyává tétessék, amit szeret és tisztel. Kérdezzük, jogosult eljárás-e az említett három szempon­tot a vallásválasztásnál indítóokoknak tekinteni ? A felelet egy másik kérdés eldöntésétől függ: attól, szabad-e egyáltalán a társadalom létérdekeit érintő viszonyokat a hasznosság, a külső szépség, és a hagyományos kegyelet szempontjai alapján berendezni és elintézni? Tekintsük a családalapítást. Ha ennél a haszon megengedett indítóoka az elhatározásnak, akkor a házasság közönséges üzletté sülyed, melynek feltételeit adás- vevési szerződéssel lehet megállapítani. Az üzletkötésnek pe­dig egyik legelemibb, a dolog természetében rejlő követel­ménye, hogy gyorsan és sok körülmény között legyen meg­változtatható. Minden ügy célja szerint alakul és módosul. Az üzlet célja a haszon, következőleg magát az üzletet annyi­szor kell megkötni vagy megszakítani, ahányszor azt a haszon érdeke követeli. Ebben nincs erkölcstelenség, mert minden embernek feltétlen joga van a becsületes haszonra. De hová jut a házasság ezen a réven ? A legszennyesebb erkölcstelen­ség fertőjébe. E feltevésben ugyanis minden embernek meg kell engedni, hogy annyiszor léphessen házasságra, ahányszor ebből hasznot húzhat. Ennek következtében a társadalom meg­telik kihasznált emberekkel, mindenökböl kifosztott páriákkal, akik minél hasznavehetetlenebbek, annál nyomasztóbban érzik annak a szükségét, hogy másokon élösködjenek. S mivel lehe­tetlen, hogy az élösködés nagy tömegeknek megélhetési módot nyújtson, nem csodálandó, ha az ily szerencsétlenek két kézzel kapnak a lopás, fosztogatás és rablás eszközei után. A kihasz­nált barommal könnyen végezünk; de a kihasznált embert kénytelenek vagyunk élni hagyni, — amikor azután terhűnkre van. Az tehát minden kétség felett áll, hogy a házasságot a

Next

/
Oldalképek
Tartalom