Hittudományi Folyóirat 5. (1894)
Babik József: Szent. Szentség
326 fontosabb származéka a megszentelő alak, melynek bővebb tárgyalásával a mulaszt és kegyelem szók ismertetésekor fogunk találkozni. Mint érdekes adatot megemlítjük még Czeglédi István, protestáns prédikátor egyik müvéből (Malach doctornak Melach barátjával való pajtársi szóbeszéde. 1659.) a következő mondatot: «A Christus testének s vérének megszentelését (consecratio) a nép született nyelvén hallja vala» (269. 1.). E szó előfordul még a következő összetételekben is: búzaszentelés, házszentelés, papszentelés, templomszentelés, ünnepszentelés, vizszentelés, mely ténykedések az arra rendelt szentelési imák kiséretében végeztetnek. Bornemisza Péter kálvinista prédikátor egyik beszédében így rágalmazza a kalholikusokat: A papasoc isten paranczolattya ellen való dolgokat soc ezert szerzettec: kokonya (eledel), gyertya, viz, buzaszentelést, holtak imádását. Pázmány Péter pedig így ir: Hitet, reménséget, szeretetet, innep-szentelést és egyéb tiszteleteket kiván Isten tőlünk. A régi irodalomban előfordul a szentelet szó is. <rAz istennél is kedves lészen az mi ünnepi szenteletünkn, írja Molnár Albert. A bécsi codexben pedig ezt olvassuk: Hogy te házad te szenteletedben maradjon (ut domus tua in sanctificatione tua permaneat). Szentelő, melléknévi értelemben használva, pl. a püspök vagy a pap. Főnévi értelemben jelenti azon eszközt, melylyel a pap a híveket vagy tárgyakat szentelt vízzel meghinti. Likvándi Zozimus Deák és magyar teologyiai s egyháztörvényi szótárnak próba-tétele c. munkájában (1802.) hintező-nek nevezi. Nagy János Köz- tanidatos egyházi műszótárában (1815.) a latin aspergillum-, aspersoriumot így fordítja: hintvény, szenteltvízhintő, hintőke. Mindezeknél sokkal jobb a régi szentelő kifejezés. Szentelt az, ami meg van szentelve, pl. szentelt búza, bor, eleség, s ha ezeket nem írjuk össze, fölösleges a szentelt víz kifejezést összetett szónak venni; ellenben a szenteltvíztartó egybeirása helyes, még pedig azért, mert víztartó (vizet tartó) föltétlenül egybe írandó s ha már most így irnók: szentelt víztartó, a szentelés a medencére vonatkoznék, holott a vizet szenteltük meg s nem a tartóját. Szentelmény helyes visszaadása a sacramentalia kifejezésnek. (Nagy J. így fordítja: kegyszerfélék, kegymények, kegyszermények, szentségfélék, szentmények.)
