Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Dr. Székely István: Középponti és egyházmegyei papnevelés

306 S ennek dacára az előítélet mégis megvan, legjobban maguknál a vidéki szemináriumok növendékeinél. Megesik, hogy egy osztályban több kiváló tehetség van; legtöbb egy­házmegyének kevés alapítványi helye lévén a középponti in­tézetekben, egyet elküldenek pl. Budapestre vagy Bécsbe, a többi otthon marad. S ezek rendesen nem hogy megemberel­nék magukat és megmutatnák, hogy kevesebb segédeszközzel és több nehézséggel ugyan, de ök is viszik annyira, mint a középpontba került társuk: hanem elvesztik kedvüket az Ön­képzéstől, megelégesznek azzal, hogy épen kötelességüket tel­jesítik, lesz belőlük sokszor nemíró nemolvasó pap. a tudo­mányra nézve elvesznek. Pedig épen a magyar katholikus tudománynak volna égető szüksége arra, hogy minden erő felhasználtassék, minden tehetség az egyház és a haza javára éríékesüljön. Okvetetlenül szükséges tehát a tehetséget és szorgalmat a vidéki szemináriumokban is méltányolni, s a püspöki pap­nevelőkben az önképzésnek lehetőleg mindazokat az eszközeit megadni, melyeket a középponti papnevelők és egyetemek adnak. Az említett bajokat azonban teljesen megszüntetni csak gyökeres reformokkal lehetne. Két ily radikális gyógymódot ismernék, melyek lehet, hogy egyelőre kivihetetlenek, de talán nem maradnak mindig azoknak. S‘gfteni lehetne a bajon a theologiai karok szaporításá­val, illetőleg az ország néhány nagyobb városában csonka egyetemek felállításával. Az ily vidéki, egyetemek mellett a környékbeli egyházmegyék számára középponti papnevelőket kellene állítani, melynek költségei az eddigi egyházmegyei sze­mináriumok jövedelméből az egyes megyék növendékei szá­mának arányában fedeztetnének. Az egyetemi tanárokat pedig fizethetné a vallásalap azon összegből, melyet most a szemi­náriumi tanárok fizetésére fordít, vagy azt esetleg valamivel ki lehetne egészíteni. Magától értetik, hogy az egyházmegyei szemináriumok megszűnnének. E rendszer hasonló volna né­mileg a Németországban divatos egyetemi oktatáshoz, csak­hogy nálunk minden egyetem mellett középponti papnevelő volna, s a nevelés karöltve haladna az oktatással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom