Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

233

jogosabban, mennél biztosabb, hogy a héber irodalomban tu- lajdonképeni plurális maiestatilcus-ról nem igen lehet szó.

Ad imaginem et similitudinem nostram,

xxt' síxóvx ry-STspxv xxí xxi>’ óuoúociv. Semmi esetre sem szabad e szavakból azt hozni ki, hogy az ember Isten szakasztott mása volna. E kitétel nem jelenthet mást, mintha Isten így szólt volna: «Teremtsünk embert, mely az eddig teremtett látható világban tökélyei által legközelebb álljon hozzánk, mintegy árnyéka (D72f) és hasonlatossága (nilÜ^) legyen tökélyeinknek. És mi az

emberben e képmás, mi e hasonlatosság ? A felelet nem is oly nehéz. Abban áll t. i., amiben a többi teremtmény fölött állunk és ami által Istenhez, a tökély kútfejéhez közelítünk. Ilyen pedig kiváló módon az ember értelemmel és szabadakarattal felruházott szellemisége, mit az anyag- és állatvilág csakugyan nélkülöz és Isten absolut tökéletességében végtelen fokban van meg. Másodsorban Isten képmása az ember a teremtett lények fölött való uralma által («dominium utile» az erkölcstan szerint).

Mindkettő a Szentírás szövegéből is kivehető. Az első a «hominem» szóból; mert az embert csakugyan szellemi része teszi emberré az állattal szemben. Ez könnyen belátható, ha ismerjük ez elvet: forma dat esse rei s ha igaz, hogy a forma, miáltal én ember vagyok, csakugyan a lélek. Már pedig homo corpore et anima ita absolvitur, ut anima, eaque rationalis, est vera, per se atque immediata corporis forma, írja IX. Pius Geis- sel bibornoknak Günther tana ellenében. (1857 jun. 15. tit.

1. c. 14.) A másikat elég világosan fejezik ki ugyanezen vers“ következő szavai:

Et praesit piscibus maris et volatilibus coeli et bestiis uni- versaeque terrae, omnique reptili, quod movetur in terra, annyival inkább, mert a héber “1 nemcsak et, hanem itt-ott ut kötőszóval is fordítható.

Ezenkívül a hittudósok a természetfölötti rendbe emelt első embernek minden természetfölötti ajándékában Isten képmását és hasonlatosságát találják föl. Ilyenek a megszentelő malaszt, a kinyilatkoztatás, testi halhatatlanság, szentség és mind-