Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

dotos, ha mai tapasztalatokkal bírt volna, füllentésükre köny- nven felelhetett volna ilykép: «Bezzeg ily idő alatt többre mehettetek volna!») Mózes Aegvptusban nyerte nevelését, mégis mellőzi e számokat. Tehát az ö idejében az aegyptusiak sem kérkedtek még ilyen költött számokkal, vagy ha igen, akkor Mózes bizonyára tudta, mit cselekszik, midőn a kinyilatkoztatást elébe helyezte az aegyptusi ehronologusok tekintélyének. A chaldaeai, hindu és chinai régiségek által követett roppant korok is nagyon hirtelen leolvadnak, ha behatóbb kutatás alá kerülnek. A hindu Ezour-Veda, melynek Voltaire oly nagy kort tulajdonít, hamis mű; keletkezésének ideje a XVII. századba esik. szerzője Roberti jézustársasági atya, ki a szanszkrit nyelvet tökéletesen bírta (Perrone: Prael. Theol.). La Place szerint a chaldaeusok csillagászati emlékei nem haladják meg a keresztény aera 800-ik évét. Delambre hasonlóan bánik el China csillagászati megfigyeléseivel. Bátran kimondhatjuk dr. Székely István úrral, hogy 10,000 év olyan kor, mely az őstörténetem (régiségtan, geológia és anthropologia) alapos és józan követeléseit is kielégítheti. (Kath. Szemle 2. köt. 602. lap.)

A zsidóság babonáinak koholmánya, hogy az első ember hermaphrodita (androgynus) volt, azaz férfi és nö összenőve egy személybe, úgy, hogy Isten a nö teremtésénél a kettőt csak elválasztotta egymástól. E mesét lerontja a Szentírásnak a nö teremtéséről szóló, kétséget kizáróan világos szövege, továbbá a Gen. 1, 27.: masculum et feminam creavit eos (tehát nem egy, hanem több individuumról van szó). Ellene szól a józan felfogás is, mely ilyen lényt korcsnak tart következőleg a teremtés tényei közül kizár. Keményen kel ki ellene sz. Ágoston is. (Gen. ad litt. 3, 22.) A talmudisták még tovább is mesélnek s Ádámnak oly roppant testalkatot tulajdonítanak, hogy innen- onnan elérhette a Föld széleit.

Általános a vélemény, hogy az asszony is a hatodik nap müve, bár Origenes (in Genes, horn. 1.), aranysz. sz. János (in Genes, hóm. 15.) lés sz. Tamás (Summa Theol. 1. 73. 1. ad 3.) teremtése idejét a hetedik napra halasztják.

Ami az első ember állapotát és testi fejlettségét illeti, fel- teszszük, hogy a férfikor legvirágzóbb, legérettebb szakában

15*