Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

217 állítása is, hogy a növényélet első korszakaiban a szénsavnak kellett nagy szerepet játszania a felszínen; a szénsavgazdagság pedig már magában véve is kizárja az állatéletet. Azonkívül a két életnem (növényi és állati) egymáshoz való viszonya is elég világosan kivánja az ellenkezőt; e viszony ugyanis olyan, mint a föltételé és föltételezetté, amennyiben az állat­élet fentartója és táplálója a növényzet. A Szentírás e fölte­vést határozottan kizárja. De már kevésbbé azon föltevést, mely e két világot egy­korúnak vallja. E vélemény tudós tekintélyek nézete, így De Serres-é is. Ezek mindazáltal a keletkezésnél némi időrendi elsőséget engednek a flórának. (Az ikreket is egykorúaknak mondjuk, bár egyikök előbb pillantja is meg a napvilágot.) Sőt maga De Serres a szárazföld flórája és faunája között hosszabb időközt feltételez, habár a kettőt a fejlődésben ö is egymással átszövi. Egy harmadik nézet azoké, kik azt mondják, hogy a geológia e két természeti rend egyikének sem képes korábbi vagy későbbi keletét elegendő bizonyossággal kimutatni. Ez állítás sem a Szentírással, sem nézetünkkel nem ellenkezik. Nekünk pedig elég annyi, ha a tudomány a kinyilatkoztatással ellenkezőt nem mond; hiszen azt amúgy sem kívánhatjuk, hogy a földisme ez ifjúkorát élő tudomány a kinyilatkoztatás szövegének minden sorát tudományos érvekkel bizonyítgassa, ha tudjuk, hogy vele ellenkezőt még eddig nem mondott, vagy legalább be nem bizonyított Nem épen kellemes meglepetés, ha az ember azt kény­telen tapasztalni, hogy tudós ember is, kiben különben nem látjuk a kinyilatkoztatással való kötekedési viszketeget, valami képzelt kövön botlik meg ott, hol a talaj egészen síma. Ilyen botlás áldozata A. Hűmmel is, midőn úgy véli, hogy a biblia e kérdésére: Stammen alle Thier- und Pflanzenarten von einem Paare ab? igenlöleg válaszol, míg ö szép érvek alapján kény­telen «wm»-mel válaszolni. Die mosaische Schöpfungsurkunde — úgymond •— lässt die endliche Ausbreitung aller Thiere von je einem einzigen Urpaare erfolgen. Azután kimutatván, hogy az állatvilág őshazája a földkerekségnek egy szükebb helye —

Next

/
Oldalképek
Tartalom