Hittudományi Folyóirat 5. (1894)

Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata

annál kevésbbé, mert a természetes alulról fölfelé haladás csak ott természetes és szükséges, ahol lehetséges. Nem mellőzhetünk az állatvilág tárgyalásánál egy újabb elméletet, melynek atyja Daruin Károly, az angol természet­búvár. De mit mondjunk az elméletről, melyet az említett ter­mészettudós különösen két nagy feltűnést keltett müvében (Origin of Species és Descent of Man) iparkodik megállapítani ? A theoria, amennyiben az állati szervezetek egymásból és egymásba való fejlödéséröl'szól. igen szép, de semmiben sem szenved oly hiányt, mint komoly érvekben és semmiben sem oly gazdag mint élénk képzelődésben. Mert a lehetséges, valószínű, ki­tagadná, stb. kifejezések érvet egyáltalában nem rejtenek ma­gokban. Az állatok természetes sorozatának két egymás mellett álló tagja csakugyan igen szép átmenetei mulat egymásba, de ez nem bizonyíthatja az egymásból való «természetes» átfejlö- dést, mert ha lehetett ily fejlődés a keletkezésnél, miért nem lehet most? Azt csak nem mondhatjuk, hogy a keletkezéskor más természeti törvények dívtak, mint most, mert ez annyit tenne, hogy a jelen természeti rend törvényei a keletkezésnél nem voltak azok, amik most, hanem mások. Én születésemkor nem voltam én, hanem 5! Képtelen badarság! A természet rendjében nincs divat! Az egyes fajok egymásból való természetes fejlődése tehát lehetetlen, mert tapasztalásunk szerint semmi faj sincs, mely akár a természetes nemzés útján magánál tökéletesebbet léte­sítsen, akár a «létért való küzdelemben» (!?) tökéletesebb fajba fejlődjék át. A keresztezés által csak a keresztezett két faj tökélyeit hozzuk egy eg vedbe, mely tegtöbbször további szapo­rodásra képtelen, tehát meddő, mint pl. az öszvér. De hiába is kereszteznénk két véglényt, soha sem lenne az eredmény még csak egy parányi szúnyog sem. Ami pedig a Darwin theoriájába belopott létért való küz­delmet illeti, nem más az, mint látszólagos szellemessége által vakító szóvirág, mert egyáltalán nincs bebizonyítva az ily küz­delemnek még csak valószínűsége sem, hanem inkább az ellen­kezőt észleljük. A vízből kiemelt hal soha sem fogja elveszteni- 215 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom