Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Kereszty Viktor: Hozzászólás a mult füzet «Figyelmeztetés» visszhangjához

784

Reményiem, nem is maradok az egyedüli a hazának theologiai tanárai között, ki a t. szerkesztő «Figyelmeztetéséhez» hozzászólott.

Esztergom. Dr. Kereszty Viktor

A SZERKESZTŐ SZAVA A «FIGYELMEZTETÉS» VISSZHANGJAIHOZ.

Igen nagy hálára vagyok kötelezve dr. Kereszty Viktor ■és dr. Székely István tanár uraknak, hogy a közlönyöm múlt füzetében közölt «Figyelmeztetés»-hez oly nagy ügybuzgalommal és szakértelemmel hozzászólni szíveskedtek. Vegyük a felvetett két eszmét külön-külön.

I. Első kérdésem a szemináriumokban és hittudománv- karban alkalmazásba veendő Írásbeli dolgozatokra vonatkozott. Ezeket mind a két hozzászóló úr hasznosaknak és szükségeseknek véli.

Hasznosak és szükségesek ezek, arról meg vagyok győződve, sőt igen-igen nagy mértékben fokoznák a hittani oktatás sikerét. Az írásbeli dolgozat elkészítése minden tekintetben segítségére van a tanulónak; kényszeríti, hogy ismeretéről önmagának számot adjon, tisztázza fogalmad, segíti emlékező tehetségét. mélyíti az átértést, s előkészíti az ismeretek közlésére, mások tanítására, mint a két czikkezö úr ezt bővebben kifejtette. Remélem is, hogy az illetékes intézők az Írásbeli dolgozatoknak hittani intézeteinkben nemsokára megadják az azokat megillető helyet.

Székely István kartárs úr abbeli véleményétől, hogy az írásbeli dolgozatok oly tárgyakból, melyek latinul adatnak elő, latin nyelven készüljenek, az én nézetem eltér. A dolgosatok legalább is túlnyomó részben, ha nem mind, hát igen kevés kivétellel, magyar nyelven készüljenek még oly tárgyakról is, melyeket különben latinul tanulnak, pl. a dogmatikából vagy a morálisból. Gyakorolja magát a tanuló a hittudo- mány magyar nyelvében, s öltöztesse a tanult igazságokat oly alakba, melyben később, papi működésében, alkalmaznia kell.