Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Vajó József: A vallási és erkölcsi eszmék fejlődése
mészetimádásnak megfelelő volt, s benne az érzékiségnek szolgáltak. Minden babyloniai nőnek Mvlitta istennő tiszteletére idegen férfiúval kellett lennie, amint ezt Herodot irataiból s a Szentírsból kivehetjük. Herodot ezt írja: «Legtöbben pedig így tesznek: Aphrodite szent helyén számos nők ülnek, fejükön kötélkoszorút viselve. Némelyek ugyanis érkeznek, mások pedig távoznak. S a nők között egyenes kijárások vannak az utak minden irányában, melyeken az idegenek keresztül menve választanak. Miután itt valamely nö leült, nem távozik előbb haza, mielőtt az idegenek valamelyike pénzt dobván a térdére, a templomon kívül nem volt vele. S a pénzdobónak csak ennyit kell mondania: «Fölhívom számodra Mylitta istennőt». Mylit- tának pedig Aphroditét nevezik el az assyriusok. A pénz mennyisége akár milyen lehet, mert nem utasít- tatik vissza, mivel nem szabad; minthogy ez a pénz szentté válik. S aki először neki dobta a pénzt, azt követi, nem is utasít vissza senkit sem. Miután pedig vele volt, eleget tevén az istennő iránti kötelességnek, haza távozik s ezentúl nincs oly nagy, amit neki adandasz, hogy öt megkapnád».1 «Az asszonyok kötelekkel körülövezve ülnek az utakon,« olajfák magvait gyújtogatván. Mikor pedig valamelyik közülük elvonatván valamely útonjárótól, vele hál, szomszédijának szemrehányást teszen. hogy nem tartatott oly méltónak, mint ö, és kötele nem szakasztatott el».1 2 Az egymáshoz való viszony nagy részben olyannak volt képzelve, mint a perzsáknál. A természetesen élő népek közül nézzük a kaffereket. Ök is ismernek egy legtöbb lényt s azt Unkulunkulunak hívják ; Unkulunkulu teremtette az embert, a kutyát, a marhát, a sáskát, a fákat, a füvet, a gabonát stb.; ö az embereknek védő szellemeket adott, orvosokat és gyógyszereket; ö rendelte a királyokat és megparancsolta, hogy a testvérek egy1 I. 199. 2 Baruch, tí.. 42.. 43.
