Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Vajó József: A vallási és erkölcsi eszmék fejlődése
too Mit gondoltak az embereknek egymáshoz való viszonyáról, kitűnik azon 42 pontból, melyekre a halottak könyve szerint a megholtnak megítéltetésekor felelni kellett. «Én nem loptam; nem öltem ; nem hazudtam s mást nem rágalmaztam, házasságtörést nem követtem el; az istenek áldozatait nem raboltam el, azt, amit a templomnak szenteltek, nem ettem meg; a főpapot, vagy egy isteni urat tiszteletlenséggel nem illettem; az állatoktól a füvet el nem vettem; az egyik istennek szánt ludakkal tiszteletlenül nem bántam; az egyik istennek szánt borjút meg nem öltem; senkit nem hagytam éhezni, szomjazni vagy sírni; én sem a királyt, sem atyámat ki nem gúnyoltam»1 stb. Továbbá ki lehet venni a múmia- feliratokból, mit tartottak ök jónak, miért kapta meg a lélek a túlvilágban a boldog állapotot: «Te most igazán élsz, te most eszel, mert te kenyeret adtál az éhezőnek, vizet a szom- jazónak, ruhát a mezíteleneknek, az isteneknek áldozati kalácsokat adtál, a fehéren tündöklőknek halotti torokat adtál (t. i. a megholtak tiszteletére halotti lakomákat rendeztél); most élj és kapd meg vándorló leveledet s végezz el minden átalakulást: lelked jusson azon szentélybe, mely neki tetszik».1 2 Az embereknek egymás közt meg kellett tartani az igazságot ; senkinek semmiféle jogát megsérteni nem volt szabad; annál kevésbbé volt szabad valamit az istentől elvenni. Az elöljáróságot, a főpapot, a királyt, az isteni urakat, a papokat és az apát tisztelni kellett. A másokkal való jó cselekedet az istenség előtt igen érdemdús volt. az éhezőknek ételt adni, a szom- jazoknak italt adni, a mezíteleneket ruházni, a halottaknak ételeket adni, mivel azt hitték, hogy a halottak is esznek, ezek 'voltak azok. amik miatt az ember a mennyországba jutott. Ünnepek dolgában az egiptomiak majdnem minden más nemzetet felülmúltak. Megünnepelték a napnak járását, a Nilus változásait, az istenek születéseit, de különösen az Osiris és Seti közt levő küzdelmet. Isis gyásza Osiris halála 1 Döllinger Brugsch után. U. o. 430 lp. 2 U. o. 431. 1. 48*
