Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Vajó József: A vallási és erkölcsi eszmék fejlődése
tűz tiszteleténél is. A homa-áldozat abból állott, hogy a homa (Asclepias) növénynek a nedvét kisajtolták, savóval, búzával és még egy más liszttel keverték s aztán kelő állapotba hozták: mikor megkelt és kiforrt, egy részét italáldozatul kiöntötték, más részét megitták s mivel ez őket a mámor állapotába hozta, azt hitték, hogy Ormuzd közlekedik velők s azért, hogy Ormuzddal minél bensőbben egyesüljenek, a homa nedvéből, mely nekik úgy is igen tetszett, annál többet élveztek. Amidőn a perzsa vallásban a legmagasaűb igazságokat látjuk, amidőn a jövendő megváltóról s a halottak föltámadásáról szóló tant vizsgáljuk s aztán az embernek a tűz iránt való kicsinyeskedéseit s a tűznek érzékenységét olvassuk, az a kérdés támad föl bennünk, egy időben voltak-e ezen nézetek a perzsáknál, vagy pedig nem és ha nem egy időben, melyik a tökéletesebb, az előbbi-e vagy az utóbbi. Vájjon a tökéletesebb hanyatlott-e le az elemek tiszteletére, vagy megfordítva az elemek imádásában fejlődött-e ki a Zendavesztában levő magasztos vallás. Döllinger szerint ezen kérdésre biztosan meg nem felelhetünk. Azt mint bizonyosat vehetjük föl, hogy a Zavesztában levő jó vallási fogalmak nem rövid idő alatt jöttek létre s így ha csak föl nem veszszük, hogy a perzsák ősei is 800—900 évig éltek, nem vehetjük föl, hogy ezen fogalmak egy embertől eredtek. A meglevő emlékek amellett szólanak, hogy a 6., 7. században Kr. e. sokkal tökéletesebb volt a perzsa vallás, mint az utóbbi időkben. Ha csak azt nem akarjuk fölvenni, hogy először több istent imádtak, azután a több-istenimádásból kifejlődött az egy-istenimádás s ez ismét a több-istenimádássá ment át (ami a történelem tanúsága szerint nem lehetetlen), akkor az ős vallást fogjuk a legjobb eszmékkel birónak tartani. Az egiptomiakról azt mondja Heredot (II. 37.): «Az egip- tomiak igen vallásosak, inkább, mint minden más nép». Az a sok nehéz kötelesség, melyet az egiptominak el kellett végeznie, az a sok nélkülözés, melyeket a papoknak el kellett viselni, meggyőz bennünket arról, hogy a vallás náluk igen mély gyökeret vert. Csakugyan, ha a felfedezett papyrus csomagokat olvassuk, látjuk, hogy a vallás e népnek egész életét átha— 761 -
