Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről

— 71 —

rendesen és első sorban a zsidókat kereste fel. Philippiben, Thessalonikában, Bezeában, Athénben, Korintusban, Efezus- ban, Rómában 1 pedig, aliol fogságban volt, magához kérette a zsidók főbbjeit, hogy az evangélium kegyelmeiben részesítse őket.

És a pogányok apostola buzgóságában nemcsak az útjába vetődő zsidókat térítette, hanem felkereste őket, nemcsak «az- elmaradt gabonafejeket és az elhullott gerezdeket és szemeket szedte föl» (Levit. 19. 9, 10.), hanem «egész a föld színéig aratta» az aratásra megért termést, aliol csak szerét tehette.

Ha már a protestánsok az apostolok munkafelosztásából következtetni akarnak, tegyék az írás szellemében és lássák meg e feloszlásból is sz. Péter előjogát. Sz. Péter ki lett tüntetve akkor, midőn a «körülmetéltek» apostola lett, mert Krisztus Urunk, bár mindenkinek üdvözítésére testesült meg ■és nincs előtte «különbség zsidó és görög között», mégis sz. Pál szerint «Krisztus Jézus szolgája volt a körülmetélke- désnek Isten igazmondása folytán az atyáknak tett ígéretek megerősítésére» (Róni. 15. 8.); míg az O-szövelség népének, a zsidó népnek megtérítése némikép «méltényos» volt. a pogányok megtérítése «merő irgalomból» történt. A pogányok pedig irgalmasságért tisztelik az Istent». (Róni. 15,9.). A pogányok megtérítésére hívta sz. Pált az Űr, nemcsak egyéni tulajdonságainál és magas műveltségénél fogva, hanem azért is, mert, sz. Pál megtérése az isteni irgalom rendkívüli müve volt. Úgy látszik, maga az apostol is felismerte a párhuzamot az isteni kegyelem között, amely öt és a nemzeteket megtérítette, mert bevallja méltatlanságát az apostolságra. példázgat az öt megtérítő és a pogányokon megkönyörülö isteni kegyelemre. «Ki azelőtt káromló voltam és üldöző és gyalázó, megnyertem az isten irgalmasságát» (Tim. I. 1. 13.). «Nekem, minden szentek között legkisebbnek adatott ez az ajándék, a pogányok között hirdetni Krisztusnak megvizsgálhatatlan gazdagságát» (Efez. 3,8.)

1 A|>. Csel. XVI. 13.; XVII. 1-4, 10-12, 17.; XVIII. 4-6, 19.; XIX. 8.; XX. 21.; XXVIII. 16—31