Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Szekrényi Lajos: A jeruzsálemi zsidó templomokról
(501 son-boltív mutatja, míg az ettől délre levő kaput, mely a völgyfenéknél csak valamivel volt magasabb, egy köböl készült felső küszöb jelöli, mi azt is kétségtelenné teszi, hogy a lép- csözet a kőfalon belül, hihetőleg az alépítményen át vitt a külső udvarba.1 A déli kapuk maradványai a Harám falában szintén láthatók, s a nyugat felé eső kettős, a keletre eső pedig hármas bejárattal birt, s az alépítmények boltívei alatt a templom udvarába vezettek.1 2 3 A Haram keleti falában szintén van egy befalazott kapu, az ú. n. «arany-kapu», melyet a legenda alaptalanul a Csel. 3, 2. előforduló «ékes kapu»-val ( azonosít, de valószínű, hogy a Susán-kapu volt, melyről | Jós. FI. nem tesz említést. Ezen a kapun ment ki a főpap, ha a vörös tehén áldozatát kellett bemutatnia. E bejáratok mindegyike a templom külső udvarába (m ebül) vezetett, melyet a keresztény régiségtudósok a pogányok udvarának hívnak, minthogy ide a pogányoknak is be' szabad volt menniök. E nevet azonban a források nem ismerik. A roppant udvart, mely színes kőlapokkal (mozaik?) volt egészen kirakva (Bell. jud. V, 5, 2.). nyugat, észak és kelet felöl kettős oszlop-csarnok fogta körül (SixXat ctoxí), melynek szélessége 30 röf (15’75 m.) volt és cédrusgerendákból készült lapos tetőzetét 25 röf (1312 m.) magas fehér márványoszlopok tartották (Jós. FI. Bell. jud. V. 5. 2.). Úgy látszik, hogy a keleti csarnok, melynek fala a Kidron völgy felé 400 röf magas volt, régibb épületmaradványt volt, melyet Heródes is meghagyott és Salamon tornácánaJc (gtoä SoXop.tovo;, Csel. 3, 11; 5, 12) nevezték, mert a hagyomány neki tulajdonította (Antt. XX, 9. 7. Bell. jud. V, 5. 1.). Az északi és nyugati csarnok végéből lépcsők vezettek az Antonius-erödbe, mely a templomudvar északnyugati sarkában emelkedett, s hol a római őrség tanyázott. Itt volt a lithostroton is, a templomra néző nvilt csarnok, hol Pilátus Jézusra a halálos 1 A délnyugati sorokban felfödözött Robinson-iv hihetőleg a Hadrián- korabeli restauraiiókból származik, tehát nem heródesi eredetű. 2 A Chulda-kapukat először Catherwood vizsgálta meg, míg utánna Wollcott és Tipping részletesen leírták. Nevüket a vakondoktól nyerték, mert a föld alatt vitték föl a templomtérre.
