Hittudományi Folyóirat 4. (1893)

Szekrényi Lajos: A jeruzsálemi zsidó templomokról

— 598 Jegyzet. Onias, a hasonló nevű főpap fia, Ptolemaeus Phi­lometor (Kr. e. 180—145.) idejében királyi engedélyivel Leon- topolisban egy roskatag egiptomi templomot Jehova templo­mává alakított át (Jos. Fl. Antt. XIII. 3.), mely ugyan kisebb, de hasonló volt a jeruzsálemihoz, s áldozatokat is mutattak be udvarában, mely Jós. Flao. szerint (Antt XII. 9, 7.) tégla­fallal volt bekerítve. Az itt bemutatott áldozatokat a jeruzsá- lemi papság törvényteleneknek tartotta, de azért állítólag 343 évig tartottak benne isteni tiszteletet. E templom kincseit a rómaiak több ízben elrabolták, míg utoljára Vespasián császár alatt elpusztították.1 5. A heródesi templom. Heródes, kinek pompakedvelését nem elégíté ki a Zerub- bábel által megkezdett második templom, részint hiúságból, hogy nevét egy monumentális építmény létrehozatala által megörökítse, másrészt, hogy a zsidókat, kik szertelen kegyet­lensége miatt gyűlölettel viseltettek iránta, uralmával kibé­kítse, elhatározta magában, hogy egészen újjáépítteti a jeru- zsálemi templomot. Tervéhez, miután a szükséges előkészüle­teket megtette, a Kr. e. 21. esztendőben fogott; mivel a zsidók bizalmatlansággal viseltettek Heródes iránt, 1000 papot kita­níttatott a kőfaragó- és ácsmunkákra, s az épületet nem rontatta le, hanem részenkint építteté újjá. Ez az oka, hogy a talmúd a templomot folyvást másodiknak nevezi,1 2 jóllehet Heródes még az alapköveket is felújíttatta, tehát tényleg egészen új, harmadik templomot létesített. A szoros értelemben vett szent hajlékot a papok és léviták l1^ esztendeig építették, míg az udvarokat nyolc év alatt fejezték be, de a csarnokokon és a többi épületeken még Heródes utódai is szakadatlanul 1 V. ö. Cassel. De templo Judaeor. Heliopol. Bréma, 1730. 2JA Ernesti (De templo Herodis M.) így ír: «Herodem templum totum a fundamentis reaedificasse, destructo per partes vetere. Ex con­suetudine loquendi historica omninoque populari templum nihilominus secundum et fuisse et recte appellatum esse.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom