Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Szekrényi Lajos: A jeruzsálemi zsidó templomokról
590 a vér hintésére, továbbá villák (DÍíStö) és kések aranyból.. áldozó csészék és födeles korsók, mely utóbbiak rendeltetését nem tudjuk. Továbbá rézeszközök, lapátok stb., melyek az oltárnál voltak szükségesek (Kir. III. 7, 40, 45. Kr. II. 4, 11, 16.) Az oltár és a csarnok közt, de némileg délre egy óriási vízmedence állott CTOTH C réztenger), melynek magassága 5 röf, kerülete mintegy 30 röf, s átmérője 10 röf volt, s tenyérnyi vastag ércfalazattal bírt; 2000 bath vizet fogadott magába.1 Alakját - a kép híven feltünteti. A medence széle kissé kifelé volt hajolva, s alatta két sor tojásdad díszítmény futott körül,, úgy hogy egy röfre 10 esett; e cirádát a medencével együtt öntötték. A réztenger 12 érctulkon nyugodott, melyek hármasával a világ négy tájéka felé fordulva (Kir. 111. 7, 23—26) hihetőleg közös érctalapzaton állottak (Kr. II. 4, 2—5.). A rézmedencét nyilván mesterséges vízvezeték állal töltötték meg és tartalmát csapokon bocsátották ki, hogy a papok kezüket és lábukat megmoshassák és az áldozati hús mosására szolgáló kerekes víztartókat megtölthessék. E víztartók a rézoltár déli és északi oldalán ötével voltak elhelyezve s tekintettel művészi kivitelükre, részletes, jóllehet kissé kúszált leírásukat találjuk (Kir. III. 7, 27—39.), úgy hogy szükséges róluk áttekinthetőbb képet nyújtani. Négy kereket (t1/* röf mag.), melyeknek talpa, agya és küllői ércből voltak öntve, két öntött tengely kötött össze, s ezek fölött egy ércszekrény 1 A Kr. II. 4, 2. szerint 3000 bath vizet fogadott be, mi azonban íráshiba lehet. Schegg számítása szerint csak 1000 bath fért az öntött tengerbe. V. ö. Bibi. Archeol. 445. 1. 4. kép.
