Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Irodalmi értesítő
563 jóssal, Szász Károlylyal, br. Eötvös Józseffel, Pauer Imrével, s más hírneves férfiainkkal, kik a keresztény vallás igazságát érintöleg nyilatkoztak. E mellett folyton figyelemmel van a természettudományra és pedig nemcsak annyiban, hogy egyes természettudósok tévedéseit cáfolja, hanem annyiban is, hogy a természettudomány biztos tételeire, mint alapra építi a keresztény vallás bizonyítását megelőző igazságok bizonyítását. Hogy mily nagy anyagot dolgozott fel, azt legjobban feltünteti a mü tartalomjegyzéke, melyet nagy terjedelme dacára közlendőnek vélek. A kereszténység mai helyzete. Első rész. Isten, teremtés, ember. (A vallás előfeltételei). —• Első fejezet. A világ. I. A világ kialakulása. 'Os-köd. Kant-Laplace-Faye hipotézise a világ fejlődéséről. A materialisták terve ezen hipotézissel. Az ős-ködnek világtestekké alakulása Isten nélkül lehetetlen volt. A Genezis kozmogoniája és a tudomány. II. A világ eredése. A természettudomány e kérdéssel nem foglalkozik, mivel ez az empiria körén kívül esik. A materializmus természettudományos tana a világ megújulásáról. Nendtvkh Károly. A világ eredésének kérdése kizárólag bölcseleti kérdés. Örök mozgás, örök anyag nem létezik. A konkrét anyag és erő, mint kvalifikált mennyiségek, csak időben keletkezhettek és pedig teremtés által. Általános anyag és általános erő nem létezik. A teremtő nem anyag nélküli absztrakt erő. A «semmiből semmi sem lesz» axioma valódi értelme. — Második fejezet. Az élet. I. Az élet eredése. E kérdés nem természettudományi, hanem bölcseleti. Autogenezis vagy generatio spontanea. A hagyományos spekuláció viszonya az autogenezishez. A tudósok két iránya. Autogenezis a természetben nem létezik és kémiailag lehetetlen. A Bathybius Haeckelii és az Eozoon Canadense. A monisták erőlködései. Az első élet a teremtés müve. II. Az életerőnek növényekké és állatokká kialakulása. A flora ‘és a fauna nem volt mindig olyan, amilyennek ma ismerjük. Leszár- maztatási elméletek: Darwin és Wigand. A Genezis és a leszármazta- tási elmélet. A darwinizmus természettudományi és bölcseleti szempontból bírálva. Margó Tivadar. Darwin fajkiválási elmélete még hipotézisnek sem válik be. Az élő lények fokozatos kialakulásának kérdése még eddig nincs megoldva. — Harmadik fejezet. Az ember. I. Az ember eredése. A transzformizmus az emberre alkalmazva. Vogt és Virchow. A természettudomány észleléseinek legszélső határán is csak kész és valódi emberre akadt. Török Aurél. Az ember eredéséröl való kérdés bölcseleti. Az ember és az állat közötti lényeges különbség bebizonyítva. Az ember kezdetleges állapota és kora. Az ember a teremtés müve. Ádám. II. Az •emberi individuumot a test és a lélek egysége képezi. Hogy az emberi 36*
