Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Irodalmi értesítő
530 nem épen oka a hold futásának, az ö pályáján, mégis a holdra visszahat és még számos más viszonyokban is áll az universumban uralkodó erőkkel és mutatkozó tüneményekkel. Mindazon tünemények és viszonyok, melyek már a világ kezdete óta mennviségtani pontossággal lefolytak, szabályos fej- lödésökben, korszakos elötüntetésökben meg lettek zavarva, összefüggésüket elveszítették, ha a föld valaha Isten közbelépése által forgásában egy ideig meg lett volna állítva. Nemcsak az emberiség, de még más világon létező szellemi teremtmények kutatásai, számításai, biztos alapot nélkülöznek, tévedésbe vezetők. Ha mellőzzük is az akkor a földön felforgatott höviszonyokat, vannak számos más tünemények, úgymint a praecessio, a mutatio, a föld tengelyének vándorlása, a delej esség stb., és még kétségkívül számtalan más viszonyok, melyeket az emberek eddig sem szemügyre, sem számításba nem vettek ; melyek mind a föld forgásával vannak összefüggésben. Nevezetesen kiemelem csak azt a teljes zavart, melyet a föld csodálatos megállása forgásában a csillagászati tünemények, névleg a napfogyatkozások kiszámításában chro- nologiai célokra idézne elő. Egy napfogyatkozás, mely ősrégi emlék szerint bizonyos helyen, bizonyos napon, vagy legalább évszakban, bizonyos órában beállt, a legbiztosabb támpontot szolgáltatja azon évnek chronologiai megállapítására. Jelenleg már oly biztosan ismerjük a föld és a hold mozgását, hogy a csillagász ezer meg ezer évre visszaszámíthatja, melyik évben állhatott be az a bizonyos említett napfogyatkozás. Ámde az eredmény, a föld melyik vidékén látható valamely fogyatkozás, teljesen attól függ, mily állásban volt akkor azon órában 2000—3000 év előtt a föld az ö forgásában tengelye körül. Már most, ha a föld valaha 12 óráig megállt forgásában, minden későbbi fogyatkozás ennek következtében egészen más világrészre esett volna és így a fogyatkozáson alapuló számítás a chronologiát csak tévedésbe vezetné. Oppolzer csillagász, a bécsi egyetem dísze, óriási fáradsággal és nagy költséggel számított ki minden napfogyatkozást, mely Krisztus előtt 1200 év óta egész 2000 évig Krisztus után előfordult, hogy így a történelemben előforduló nap-
