Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről
48 Péter Rómában volt, a Szentírásból rosszul merített érvek alapján tagadják, hogy Róma püspöke lett volt. Ezen utóbbiak — közülök különösen az angolok, akik a szentatyákkal és müveikkel nem bánnak el oly irgalmatlanul, mint akár a németek, akár a franciák — sz. Péternek római tartózkodását lehetőleg rövidnek mondják, állítván, hogy kevéssel halála előtt érkezett csak Rómába. Hundhausen többet sorol fel «Das erste Pontifiealschreiben des Apostelfürsten Petrus» (Mainz. 1873.) című müvében, pl. Mynstert, Ber- tholdtot, Bleeket, Olhausent, Seottot. Állításunk illusztrálására néhány, a dolog érdemére tartozó idézettel szolgálunk: «Der römischen Kirche wird eine vorurtheilsfreie Kritik den Petrus als Märtyrer in der neronischen Christenverfolgung wohl lassen müssen.» Az ellenkező véleményre pedig — folytatólag — ezt mondja Hilgenfeld : «eine unhaltbare Verneinung, durch welche protestanische Theologen der katholischen Theologie eine Blösse darbieten».1 A angol Homersham Cox, szemügyre vévén a Tertuliánig terjedő traditio érveit, arra a következtetésre jut, hogy: «Szükségtelen e tárgyban későbbi írókra hivatkoznunk. Az eddig felhozott érvek egybevágók és meggyőzök. Arra vonatkozólag, hogy az apostol-fejedelmek Rómában hirdették az Isten igéjét és vértanúhalállal haltak meg, egy sereg tanú áll rendelkezésre. E tény oly világos és oly sok, különböző forrásból van igazolva, hogy tagadhatatlan.» «Ha azonban arról van szó, hogy sz. Péter volt-e püspöke a római egyháznak, akkor először is tisztába kell jönnünk a püspök szó jelentősége iránt. Ha azt jelenti, hogy az egyháznak Rómában székelő föpásztora. akkor bízvást állíthatjuk, hogy ezt a hivatalt sem sz. Péter, sem sz. Pál nem viselte. Nincs beigazolva, hogy egy is közülök bírta volna a szó szoros értelmében székhelyét (that either of them was a resident at Rome); arra pedig, hogy sz. Péternek a római egyházra vonatkozólag semminemű előjoga nem volt sz. Pál fölött, fölös számú érvekkel rendelkezünk.»1 2 1 Zeitschrift. 1872. 371 lap; 1877. 508. 1. 2 The hirst century of Christianity, London 1886, 184. és 189. lap.
