Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
473 ém<pép~o és a latin spiritus szavakkal, a mennyiben mind a három épen úgy jelent fuvallatot, szellőt, mint szellemet is tehát EVTDN IT"I = Isten szellője, vagy Isten szelleme. Értjük tehát első sorban a szelet, mint természeti tüneményt. Keletkezésének lehetősége alig vonható kétségbe; Szél bárhol keletkezhetik, a hol légnemű anyagról és hőmérsékleti különbözeiről szó lehet; már pedig egyrészt a chaotikus állapotú földnél, ilyen anyag létét tagadnunk nem lehet, másrészt nehezen hihetjük, hogy az elemek harcában épen a hőmérsékleti különbségek lettek volna kiegyenlítve. Ha valaki ellenvetné, hogy Isten szeléről van szó, ez egy csöppet sem készlet véleményünk elejtésére. Mert a szentiratok számtalan helyét hozhatjuk fel annak illusztrálására, hogy természetes tünemények és dolgok istenéinek neveztetnek, mert bizonyos különösebb isteni rendeltetést, vagy küldetést árúinak el, így ; «mons Dei, civitas Dei, civitas magna Dei (Ninive), Spiritus Domini malus, arcus Dei». A sz. atyák jó része nem is idegenkedik e magyarázattól, így sz. Ágoston, sz. Ephrém és Tertullián, míg azonban némelyek csak a levegőt, addig mások ennek mozgását vitatják. (« Ventus est aér motus et quasi fluctuans sz. Ágoston,) Mi több, egyik másik fordítás határozottan e véleményt pártolja. A szamaritán szöveg így hangzik: «Isten szellője fúván a vizek színe fölött, az arab fordítás: «Isten szelei fútták a vizek színe fölött, a perzsa: «Isten szele fútt a vizek fölött». Hasonlókép a Targumim értelmezései. A második értelmezés keletkezett azon szép megegyezö- ségböl, hogy a szél, lélek és különösen a Hzentlélek a három fötekintélyü szöveg nyelvein egy szóval fejezhetők ki. További indító oka még azon értelmezés is, mely az in principio szavak alatt a per Filium, mytikus értelmet látja rejleni. Ez értelmezés szerint itt a sz. háromság harmadik személyéről van szó és így hozzávéve az első versben föltalált két isteni személyt, felfedezzük mindjárt a Genesis első soraiban a sz. háromság homályos ismertetését. Isten e nagyszerű titkot, melyet ártatlan összüleink bizonyára ismertek, a bűnbeesés után is kinyilatkoztatja ugyan, ihletett küldöttje által azt a
