Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Robitsek Ferenc: Sz. Péter római püspökségéről
senki, inert a XIII. század eretnekei, a waldiak és katharok, azt csuk kétségesnek mondották, mivel a Szentírás arról pozitív említést nem tesz: a XIV. században már koholmánynak, mesé- nek nyilvánították egyesek. A kezdeményezés szomorú dicsősége páduai Marsilins-t illeti, aki ezzel a szakadár bajor Lajosnak ügyét iparkodott XXII. János pápa ellenében előmozdítani. Müvének (Defensor pacis) éle sz. Péter római püspöksége ellen irányul, tagadva, hogy sz. Péter valaha Rómában volt. ezzel Marsi!us közvetve akarta a pápa világra szóló hatalmát megtörni. XXII. János 1328-ban ki is közösítette érte «Li- cel iuxta doctrinam» kezdetű constitutiójával. Bellarmin szerint Wicleff János volt az első támadó, de valószínű, hogy ö is Marsiliustól vette jelszavát : «a Szentírás nem, csak néhány apokrif legenda tanít rá.» hogy sz. Péter valaha Rómába lett volna.» (Thomas Valdensis, Doctrina Fidei t. 1.1. II. c. VII. a. 1.). Ulricus Velenus, a XVI. században elődeinél vakmerőbb, «a Szentírásból vett érvek alapján» támadotl, kijelentvén, hogy sz. Péter sz. Pállal nem Rómában, hanem Jeruzsálemben halt meg, miértis: «a római pápák szemérmetlenül és vakmerőén hazudjék magukat sz, Péter utódainak.» Luther Velenus állításának nem adott hitelt, Kálvin rezerváltan fogadta, de a reformált tömeg tapsolt neki és elfogadta. Ámbár a Protestantismus megalapítói, Luther és Kálvin, magok nem tagadták sz. Péter római püspökségét, mégis az ennek eltagadására irányuló törekvések legfőbb támaszt az ö alapelvükben nyerték, melynek értelmében minden tan egyedüli forrása a Szentírás. Hosszú sora van 1520 óta az ellenséges érzületű íróknak. akik közül elvtársai között legnagyobb tekintélyre Span- heim Frigyes tett szert; müve: «De ficta profectione Petri Apostoli in urbem Romam, deque non una traditionis origine» a protestáns polemikus irók forrásmunkája lett. Spanheim — mint ö mondja — újból átnézte a tradi- tióból vett érveket és ezek forrásait, amelyek hamisságát sz. Pál és sz. Lukács hallgatásából iparkodik bebizonyítani. Kétségbevonja ama legrégibb bizonyítékok hitelességét.
