Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Hölszky Károly: A hexaëmeron és az ember alkotásáról szóló szentírási részletek magyarázata
439 Deus coelum et terram. Talán nem alaptalanul vitathatjuk e szavakban az angyali világ teremtését is. Igaz, hogy Mózes az angyalok teremtéséről nem szól nyíltan, mert 1. a bálványozásra hajlandó zsidó népnek írt, melyet az angyalok kelleténél korábbi ismerete könnyen a sokistenség mocsarába sü- lyeszthetett volna. Cum ad Judaeos verba faceret, qui praesentibus perdite erant affixi, nec intelligibile quidquam imaginari poterant, ab sensibilibus illos interim ad universorum opificem provehit, mondja aranyszájú sz. János (De civit. Dei, lib. 2, 6.) 2. Mert inkább a látható világ teremtésének elbeszélését tűzte ki célul. Alat- tomban mégis megérteti velünk, vagy legalább sejteti ezen világrend teremtését, ha fentebbi szavait összehasonlítjuk a 2. fej. 1. versével: Igitur perfecti sunt coeli et omnis ornatus eorum; már pedig a mennynek nemcsak hogy dísze, de sőt legremekebb dísze az angyal, az értelemmel és szabadakarattal ékeskedő tiszta szellemi lény. Mikor teremtette Isten az angyalokat, biztosan nem tudjuk. A sz. atyák jó része, mint sz. Vazul, naziansi sz. Gergely aranvsz. sz. János, sz. Ambrus, sz. Jeromos azt tanítják, hogy az angyalok az összes teremtmények előtt nyerték létüket, ismét mások a menny, mint az angyalok lakhelyének teremtése után teszik teremtésök idejét. Általános azonban a sz. atyák és hittudósok véleménye, hogy az angyalok kezdetben, tehát cum et in principio temporis teremtettek, az anyaggal tökéletesen egyidejűleg. Ez utóbbi nézetet sententia communis- nak nevezik. Mellette szép érveket hozhatunk fel: a) Kemény beszéd volna azt mondani, hogy a Gen. 1. versének jelentése az Isten által teremtett üres égre vonatkozik ; annál is inkább, mert: b) az ég valószínűleg nem anyagi tér, melynek először az anyag természetes fejlődésén kellett volna átmennie, hogy lakhatóvá legyen — hasonlóan a Földhöz; és végül, c) mert az angyal lényegének sem kell fejlődésen átmenni, az emberhez hasonlóan, hogy tökélye bizonyos fokát elérje^ mely fejlődés bizonyos elöföltételeket követelne, mint pl. a kifejlett ember léte a kifejlett Föld létét. Másrészt pedig, d) minthogy az angyalnak is időben kell léteznie, az in
