Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
sötétséget. Még többet járt a templomba, nem birt eltelni az. Isten igéjének hallgatásával, s Ambrus ajkain csüggött».1 Ágoston, ki minden áron érvelni, vitatkozni óhajtott, még egy végső kísérletet tett. hogy Ambrust a vitatkozás elfogadására kényszerítse; de Ambrus, ki e szándékot ismerte, kitért e vitatkozás elöl s a beszédet Ágoston édesanyjára terelte, örömét fejezve ki, hogy Ágoston ily anyával bir. «Sajnáltam, így szól Ágoston, hogy nem értekezhettem vele úgy, miként akartam. Epedve vártam egy kedvenc pillanatra, melyben lelkem nyughatatlanságát szíve előtt kitárhattam volna. De Ambrusnak nem volt szabad ideje. Nem találtam alkalmat arra, hogy e szívtől, az isteni bölcseség e székhelyétől tanácsot kérheltem volna».1 2 3 Azért levelet írt Ambrusnak; de e levél is és Ambrus felelete is, sajnos, elveszett. E két levélnek csupán létezését őrizte meg sz. Ágoston egy feljegyzése. Megírtam a szent püspöknek — mondja Ágoston — elmúlt életem tévedéseit, megírtam jelen lelkiállapotomat s kértem, mondaná meg, hogy a Szentírás mely szakaszait olvasgas- gassam».8 Sz. Ambrus azt ajánlotta, hogy olvasgassa Izaiás iratait, mint legjobb bevezetést az evangéliumhoz. Ezen időben történt, hogy Ágoston eltávolította magától a nőt, ki annyi éven át uralta szívét; Adeodat anyja eltávozott, hogy életét ezután egészen Istennek szentelje. Úgy sz. Monika bizalmas közleményeiből, mint Ágoston leveléből megérthette sz. Ambrus, hogy ezentúl nem Ágoston értelmére, hanem szivére és lelkiismeretére kell hatnia, hogy az egész embert megnyerhesse. E célból egyházi beszédeiben a 118 zsoltárt kezdette magyarázni. Általános erkölcsi igazságokat tárgyal ezekben sz. Ambrus, de oly finom tapintattal és irányzattal, hogy minden szava alkalmas volt arra, hogy a jelenlevő Ágoston szívét és lelkét átjárja, megremegtesse s az Isten iránti bizalom és szeretetre ösztönözze. «Fordítsd önmagadra lelki szemeidet — így szól sz. Ambrus — 1 Lib 6. Confess, c. 1. a U. o. c. 3. 3 Lib. 8. Conless. c. 12.
