Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Szentes Anzelm: Hitünk végső indítóokáról
tehát az észre ható oknak is kell léteznie, és ezt előbb meg is kell az észnek ismernie. Ez az észre ható ok maga az isteni tekintély, amennyiben Isten sem nem csalatkozik, sem nem csal. Ezen tekintélyről való tudomásszerzést pedig a hitelözmények adják meg. A hivésben ezen hitelözmé- nyek csak föltételt és külső indító okot képeznek; az igazi; vagyis belső indítóokot Isten maga képezi, mint örök igazság. A külső indítóok tudást kelt bennünk, a belső indítóok hívest ébreszt föl az észben. A kettő között olyanforma különbség létezik, mint az érzéki észrevevés és a gondolkodás között. A hitelözmények különböző tudást keltenek az emberekben ; a hivés ténye minden hívőben egyformán legfőbb bizonyosságéi. A hitelözmények által szerzett tudás akaratunkon kívül történik; a hivés ténye az akarat parancsa folytán jön létre. A hitelözmények által nyújtott tudás belátáson nyugszik ; a hivés ténye igaznaktartáson alapszik. A hitelözmények közvetett tudást adnak: a hivés ténye közvetetten igaznaktartást kelt bennünk. A kérdés tehát az: mikép lehetséges, hogy értelmünknek olyan működése legyen, melynek tárgya közvetetlenül Isten önmagában véve, holott eszünk Istent csak a teremtmények útján ismerheti meg ? Ez ellenmondásnak látszik. És mégis közvetetlenül kell Istent, mint indító okot, elfogadnunk; mert ha közvetve, azaz emberi ismeretek közvetítése által fogadjuk el Isten tekintélyét: akkor a hivés erőssége, isteni volta szenved. Mert miként a lánc erőssége nem a legerősebb szemtől függ, hanem a leggyöngébbtöl, mivel ez szakadhat el legelőbb; ép úgy valamely igazságról való meggyőződésünk erőssége a megelőző ismeretek közül a leggyöngébb erősségű ismerettől nyeri a bizonyossági fokozatot. Ha tehát a hivésnél az isteni elemhez emberi is járulna, nem az emberi nyer erősségben, hanem az isteni veszít erejében ; mivel az ismeretek láncolatában, melyen a hivés nyugodnék, az emberi elem a gyöngébb láncszem. Ezen nehézséget az igaznaktartás helyes megkülönböztetése a belátástól oldhatja meg egyedül. Értelmünknek ugyanis észbeli tehetsége gyakorlásában két-
