Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Dr. Fischer-Colbrie Ágost: A katholicismus és a művészetek
melyek szemünket gyönyörködtetik s az egyházi zenét, mely a vallásos költészet remekeinek előadását oly édesen kíséri. De nem is annyira szükséges emez első bizonyítékunk bö kifejtése. Hiszen az egyház ellenségei sem tagadják, hogy azt az ezernyi dómot, melyeknek mindegyike — még ha romjaiban is — szépségre nézve fölülmúl minden más földi épületet, a katholicismus alkotta: nem tagadják, hogy a katholicismus adta kezébe az ecsetet egy Fra Angeliconak, egy Murillónak. egy Ráfáelnek, s hogy ezeket a kezeket a katholicismus vezette és irányította utolérhetetlen remekeik létrehozásában; nem tagadják. hogy a katholicismus inspirálta a zenei művészetet bölcsőjétől az újkor legnagyobb és legvallásosabb ihlettségü szerzőjéig, Gounodig; nem tagadhatják a katholicismus nagy érdemeit az epikai költészetben, ha Daniéról és a Hollandról fogalmuk van; nein vonhatják kétségbe termékenyítő befolyását a lírára, ha Adamus a S. Victore vagy akár Aquinói sz. Tamás dalait (Offic. Corporis Christi) olvassák; mindezek történeti tények, melyeket; letagadni nem lehet, amint nem lehet letagadni a napot az égboltozatról. De vannak, kik nem is tagadják a katholicismus elévülhetetlen érdemeit a művészetek körül a múltra vonatkozólag, de annál bátrabban merik azt állítani, hogy ez a jelenben már nincs így s annál kevésbbé lesz így a jövőben, mivel a katholicismusnak meg volt a maga ideje, melyben relative a legjobb szolgálatokat tette az emberiségnek, most azonban ez utóbbi kinőtt abból a korból, melyben a katholicismusnak hasznát vehette — most a katholicismus elagott és idejét múlta. így nyilatkozik legújabban Halber német esztétikus,1 a következőkéi mondván: «A művészeteket illetőleg a kereszténységnek megvolt a maga ideje. A festészet, szobrászat, költészet és főleg a zene a dogmatikus1 2 kereszténység behatása alatt legszebb virágaikat hajtották. De ezek az idők elmúltak. Sem 1 Aesthetik der Natur, Stuttgart. 1890. V. ö. Natur und Offenbarung, 1892., 455. 2 Utalás a német Protestantismus legújabb találmányára, az «adog- matikus» kereszténységre.
