Hittudományi Folyóirat 4. (1893)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
most asszony győzi meg öt. Egykor ez volt az ö pajzsa: most ez lett leveretésének fegyvere, az edény most tűnt fel a maga győzhetetlen voltában. Az. előbb vétkezett, s azután meghalt: ez meghalt, hogy ne vétkezzék. Az, hajdan hiú ígéretek reménye által elkapatva, megszegte Isten törvényét: ez, megvetette a jelen életet, nehogy jótevője iránti hitét megszegje».1 «Miként egykor Noé bárkája a mérhetlen vízárban megmentette azokat, kik benne voltak, így menti meg az egyház a tévelygőket: a bárka csak megmentette lakóit, az egyház ellenben nagyobb tökéletességre vezeti azokat. Az megmentette az oktalan állatokat: az egyház felveszi magába az oktalan embereket s nem csak megmenti, de át is alakítja őket. Hollót vett fel a bárka s holló maradt az, midőn kibocsátotta : az egyház hollót vesz fel és galambot bocsát ki: farkast vesz fel s báránynyá változva bocsájtja azt ki. Habló és csaló lép be az egyházba, de amint megérti Isten akaratát, megváltoztatja erkölcseit és a farkasból bárány válik. A farkas, a más tulajdonát elrabolja, a bárány saját gyapjút oda adja».1 2 Hasonlatokon és ellentéteken felül világossá és vonzóvá teszi előadását gazdag, gyors, merész és eredeti eszmetársításával, a Szentírás egymáshoz hasonló helyeinek ügyes és hatásos csoportosításával. így az Engaddi barlangból kilépő Dávid esetével szépen társítja a három babiloni ifjú menekülését a tüzes kemencéből és Dánielét az oroszlánok verméből. Ezenfelül az Engaddi barlangot előbb küzdő térnek mondja, hol Dávid Isten szemei előtt akként győzi le saját szenvedélyeit, hogy nagyobb hősként lép ki a barlangból, mint midőn Góliátot győzte le; azután meg templomnak mondja a barlangot, melyben Dávid a bosszúállást áldozza fel. Bizonyítás és cáfolás. A bizonyítás és a cáfolás rendel- etési célja a meggyőződés eszközlése; minden tudomány egyetlen törvény szerint bizonyít és cáfol; e törvényt a logika 1 Sermo 67. 2 Horniba in terrae motum et Lazar.
