Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Kozáry Gyula: A protestantismus és a katholicismus alaki elve
86 «Épen észrevevö képességünk határának tudata szolgál- tátja a túlvilág bizonyosságát számunkra. Érzi a határokat s ezzel azt, ami a határon túl van; vagyis a megfogható végtelen van ekkor előttünk, érzékeink előtt; mert végtelen nemcsak az, aminek határai nincsenek, hanem a végtelen, ránk és bizo- nyára őseinkre vonatkozólag is, aminek hatását észre nem veszszük.» A vallás Müller szerint lelki tehetség, mi képessé teszi az embert a végtelennek különböző nevek alatt való felfogá- sára s így a vallás kezdete sem egyéb, mint a végtelennek felfogására irányult törekvés. A vallás tehát — jól jegyzi meg Pfleiderer — Müller szerint a primitiv bölcselkedésnek egy faja. Pedig Isten valóság, konkrét személyiség; a végtelen böl- cseleti fogalom. A vallás nem az értelem vívmánya és a bölcseleti gon- dolkodás fejleménye. Az emberiséget kultúrája bölcsőjében senki sem ringatta s így bölcseletileg a vallás eredetét kutatni kárba veszett fáradtság. Aki az emberiség vallásának bölcső- jét akarja felkutatni, kénytelen a történelem okmányait meg- kérdezni. Ha pedig ezekben nem bízik, elemezze a vallásos- ság fogalmát s fedje fel lélektanát. A vallások tapasztalati történelme azt bizonyítja, hogy az emberi természet megkülönböztető alapvonása a vallás. Az emberi természet nem változott a fejlődés folyamán. A vallás alanyilag véve a szellemi élet egyik nyilvánulata. Az a kérdés: a szellemi működés melyik jelensége? Ez lélektani kérdés. A vallás tárgyának s a vallásnak, mint lélek- tani nyilvánulatnak, összezavarása sajnálatos tévedések fórrá- sává lön. Csak ha be volna bizonyítva, hogy semmiféle val- lásnak, még a kereszténységnek sincs objectiv igazsága, fed- hetné egymást a tárgyilagos és az alanyi értelemben vett vallás. A vallás lélektani alapja lelkünk természete, öntudatunk tényeinél és gondolati alaptörvényeinknél fogva. A világegyetem és rendszere láttára az ember önmagát is a Teremtő alkotmányának hiszi s így felismeri a függés viszonyát. Az alkotott világok eszméjéhez tapad a Gondviselés
