Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Kozáry Gyula: A protestantismus és a katholicismus alaki elve

82 .Schleiermacher 1821-ben megjelent «Keresztény hittana»1 homlokára jelmondatul sz. Anzelm következő mondatát tűzte: «Neque enim quaero intelligere ut credam, sed credo ut intel- ligám ». Míg a tudós szent, az egyház csalatkozhatatlan tekintélye által vallott tanításokat fűzte tudományos rendszerbe. Schleier- maeher saját kedélyállapotát iparkodott felfogni, kifejteni s megérteni, mert a keresztény hitczikkek a keresztény kedély- állapot kifejezései. «Christliche Glaubenssätze sind Aussagun- gen der christlichen frommen Gemüthszustände in der Reihe dargestellt.» Tehát a keresztény hitczikkely kútforrása sem a biblia, sem az ész, hanem «a hivő lelkében élő kedély és meghatá- rozó keresztény vallásos érzelem.» Ezen elvben üli diadalát a Protestantismus s fennen kér- kedik vele, hogy kizárta a vallás birodalmából a metaphysi- kát és a históriát. A história kiküszöbölésével lényegtelennek nyilvánítja a hagyományos hittan mindazon tételeit, melyek- nek tárgya Jézus Krisztus, az ö atyátlan születése, csodatéte- lei, feltámadása, mennybemenetele, Istensége. A. protestantismus végső alapja, alaki elve a «Szentlélek bizonyságtételen, mely a vallásos meggyőződés terén mindenféle külső tekintélyt tényleg megszüntet. «.Az eredeti protestáns elv, az írás szavának igazságát és isteni voltát azért hinni, mert miként a nap tápláló erejét saját tapasztalatunkból ismerjük, ép úgy a Szentlélekkel való közösségben önmagunk belátjuk, önmagunk érezzük, önmagunk tapasztaljuk, hogy a mit az írás Istenről és hozzá való viszonyunkról hirdet, igaz. Csakis ezen elvhez való ragaszkodás mellett következetes és védelmezhető Róma egyházi tekintélyének megtagadása».2 A Spiritus Sanctusból lesz Spiritus privatus. Mert a kereszténység Kovács Ödön szerint nem egy meg­1 «Der christliche Glaube nach den Grundsätzen der ev. Kirche in Zusammenhang dargestellt.» Kovács e munkát nemcsak ezen század, hanem az egész protestáns irodalom legremekebb alkotmányának nevezi. s Kovács II. 111. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom