Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Kozáry Gyula: A protestantismus és a katholicismus alaki elve

71

elfogadása a katholicismus vallása s a protestantismusszal szakítás, mert magában foglalja a Szentlélek ellenőrző s föl- világosító erejét, azaz a csalatkozhatatlanság jegyét.

A föltételes egyházi tekintély pedig a dolog természeténél s a jogorvoslat. szükségességénél fogva egy felsőbb ellenőrző törvény s törvényhatóság létezését tételezi föl. Mert az egyház királyság, magában teljes társaság, tehát saját joghatósággal kell bírnia.1

Ha pedig a Szentírás az egyedüli hitszabály, akkor a Szentírás hitérvényességének, isteni sugalmaztatásának nyilván- valónak kell lennie. Annak a vezérnek, mely az összes ke- reszténvséget: a gyermeket és az aggot, a koldust és a királyt, a tudatlant és a tudóst igazgatja, általános érvényűnek kell lennie. A kutatás minden ember szoros kötelessége, tehát a Szentirás hitelességéről és igazságáról meggyőződést meg- szerezni, minden ember által elérhető legyen. E czél el- érése végett pedig a meggyőződés útjának és módszerének könnyűnek kell lennie.

Ennek hiányáról azonban s ez okból a protestáns hit- szabály alkalmazásának lehetetlenségéről mindenki meg van győződve.

A Szentírásnak mint hitszabálynak s egyúttal hitbírónak fölállítása a protestantismus elvtelenségének mesterfogása.

Luther elve szerint az eredendő bűn által megromlott fensöbb szellemi tehetség s valláserkölcsi'gyöngeség miatt öntu- datunk nem tesz Istenről tanúbizonyságot. A Szentlelket kell vaserövel s legyőzhetetlen kényszerrel megragadni. A Szent- lélek ezen ereje olvas a Szentírásban. A Szentlélek magva- rázza az emberben a Szentírást.1 2

Ezen mystikus tan elágazó vélemények forrása lön a protestantismus történelmében. A bibliát a protestáns hittudósok nagy része csak emberi könyvnek, történeti okmánynak tartja.

1 Mr. Allier: «Church and State.» Burns et Oates, p. 109.

2 «Cum Deo docente discant pii. Quod Deus piorum animos insti- tuat, Christus non obscure innuit dicens: Omni, qui audierit a patre et didicerit, ad me venit . . . 'Jamque ergo videbis et audibis, quis sit magis- ter fidelium ?» De inst. min. Ecclesiae. L. Répászky : Dogm. I. 875. 1.