Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
nak világi, vagyis állami czélokra való fordítása csak egyet- len, t. i. végső szükség esetén volna megengedhető, midőn az egyház és az állam czélja, jólléte másként egyáltalán nem volna elérhető, de akkor is megkívántainak az egyházi hatóság beleegyezése, és hogy, amennyire lehetséges, az egyház kárpó- toltassék. Mindez azonban nem zárja ki, hogy az államha- talom felügyelési jogát az egyházi birtokra is kitérjeszsze, oly érteményben, hogy az állam azt, miként más egyének és testületek birtokát, védeni, biztosítani, annak föntartására, czélszerü igazgatására és használatára felügyelni tartozzék: de az állam ezen ürügy alatt az igazgatást magához nem ragadhatja, mert az egyháznak, mint törvényesen létező tes- tületnek s jogi személynek igazságosan szerzett birtokára nézve teljes és elidegeníthetetlen, saját igazgatási joga van. Ha az egyházi javak túlságos kiváltságokkal bírnának, ezeket az állam visszavonhatja, sőt méltán megvárhatja, hogy az egyházi javak jövedelmeiből szükség esetén aránylagos áldó- zat hozassék, de az egyházi javakra az állam kezeit nem teheti, mert ez által a magánjogok biztosítékának elve sér- tetnék meg, az alapítók intézkedése és czélja meghiúsíttat- nának. Valamint az állam őrködhetik, sőt őrködnie kell a felett, hogy a kegyes alapítványok az alapítók szándéka sze- rint kezeltessenek, úgy másrészt gondoskodnia kell arról, hogy ahol a kegyes alapítványok és egyházi javak a kitűzött czél elérésére és az egyház szükségletének fedezésére nem ele- gendök, kellő állami segélyezésben részesüljenek.1 Mindezen tévelyek együttvéve és külön-külön kárhoztatva vannak IX. Pius Syllabusában, különösen Thes. 19., 20., 28,29., 41., 42., 44., 49., 50., 51., 52., 53., valamint az 1864 decz. 8. kelt Encyklikában «Quanta cura» ; XII. Kelem. «In eminenti» ; XIV. Ben. «Providas Romanorum» ; VII. Pius «Ecclesiam» ; XII. Leó «Quo graviora» apostoli constitutióiban. Mint mindezekből világos, a két hatalom közötti jó vi- szony fentartása szempontjából bölcs mérsékletre, a kölcsö- nős érdekek tapintatos megóvására mindkét fél részéről nagy 1 Dr. Szeredv i. m. I. 243—24í.
