Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban

hitelemzök képesítése, a tanító-intézetek vallásos szelleme fölött való őrködés az egyházhoz tartozik.

3. A harmadik rendbeli ügyeknél mindkét hatalom köte- les a történeti jogokat tiszteletben, tartani. S ha ilyetén jogok megváltoztatása vagy módosítása szükségesnek mutatkozik: az igényelt változtatás vagy módosítás nem egvoldalülag, vagy csupán az egyik hatalom önkénye szerint, hanem közös meg- egyezés és egyetértés útján eszközlendö.

9. Mindezek folytán az egyháznak következő jogait és kötelmeit állapíthatjuk meg az állammal szemben:

Az egyház jogai az állammal szemben.

1. Igényt tarthat az állam pártfogására (jus advocationem postulandi) vagyis megkívánhatja, hogy az állam öt egyrészt minden jogtalan megtámadtatás ellen megvédje; másrészt pedig czélja elérésében tettleg is segítse. Ezen pártolást teljes joggal megkövetelheti az egyház, mert ha az állam a terüle- tén létező egyéb hasznos társulatokat is pártfogolni tartozik, annál inkább kötelessége ezt tenni az egyház iránt, mint amely öt czéljai elérésében sok tekintetben elősegíti. E szerint tehát az egyház megkívánhatja, a) hogy mindazok, kik az egyházi elöljáróságot hármas tisztének gyakorlásában gátol- ják; vagy akik az egyháziak személyét vagy vagyonát meg- támadják, az állam közegei által polgári büntetésekkel suj- tassanak; b) hogy az egyházi elöljáróság iránt makacsságot tanúsító hívek megfékezésére az egyházi hatóság felszólítása folytán, a polgári hatóság részéről karhatalom adassék: c) hogy az egyházi személyek részére az állam állásuknak megfelelő kiváltságokat (privilegium fori et competentiae) engedélyezzen sőt a szűkölködő egyházakat kellő jövedelemmel lássa el; d) hogy a polgári hatóság az egyházi törvényszékek ítéleteit érvényeseknek ismerje el. s azok végrehajtásában az egyház- nak segédkezet nyújtson.

2. Azon esetben, ha a polgári elöljárók az egyház tör- vényeivel ellenkező polgári törvényeket alkotnak, vagy az