Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Kiss János: Egy szabadgondolkozó az egyház függetlenségének megsértéséről

793

szabályokat, melyek értelmében e congregatio feloszoljék. . . saint-sulpiceieket nem tűrök meg a párisi papnevelőkben. . 4 Ismertessétek meg velem a azon papnevelő házakat, melyekben snlpiceiek működnek, hogy eltávolíthassam őket onnan is.» — S hogy a mestereiktől hibásan oktatott papnövendékeknek soha eszök ágába se jusson az állam által kárhoztatott tév- tanokat saját felelősségükre alkalmazni, s főkép hogy, mint Belgiumban volt rá eset, rá ne adják a fejőket arra, hogy felmondják az engedelmességet a polgári hatóságnak s a pá- pának, és a püspököknek fogadjanak szót; Tourneyböl3 a tizennyolcz évesnél idősebbek mind Magdeburgba vitettek: Gandból a nagyon fiatalokat vagy katonai szolgálatra alkal- inatlanokat Saint-Pélagieba helyezték át. A többiek pedig — kiknek számuk 236-ra rúg, — köztük 40 szerpap vagy alszerpap, mindnyájan egy tüzérdandárba osztva be Wesel lázas, mo- csaras vidékére küldettek, hol ötven a ragályos járványokban csakhamar elhalt. — Folyton ugyanazon szóbeli eljárás: d'Astros abbénak, kit azzal gyanúsítottak, hogy a pápától leve- let kapott s azt őrzi, Napóleon (enyegetödzve a következő egyházi parancsot adta: «Úgy tudom, hogy a gallikán egyház szabadságát vallja; ha máskép van, vigyázzon magára, kard van az oldalamon!» — S valóban minden intézményénél a katonai szentesítést, a bírói büntetést s a physikai kényszert láthatni: a pallost, mely lesújtani kész: a szem önkénytelenül már előre megpillantja a penge gyors villámlását, s a test előre borzongva érzi az aczél átjáró hidegségét.

Vili.

Csak hódolt országokban szokás így cselekedni. S való- ban Napóleon az egyház iránt ügy viselé magát, akárcsak 1 2

1 Napóleon levele 1811, okt. 8.

2 Napóleon levele 1811, nov. 22.

s D'Haussonville V. 282. 1. (Napóleon lev. 1813, aug. 14., a Corree- pondance-hói kihagyva). — M. X . . . , Emlékiratai IV. 350. 1.