Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

745

római egyház költője egyszerűen mértékes verssorokba szedi, s készen áll a kath. Róma legszebb dicshimnusza:

0״ Roma felix, quae duorum Principum Es consecrata glorioso sanguine :

Horum cruore purpurata ceteras Excellis Orbis una pulchritudines.»

«Szeretem Rómát: képes volnék magasztalni nagyságút, régiségét, hatalmát, szépségét, gazdagságát, fegyvereinek dicső hadi tényeit; de mindez igen kevéssé hat meg engem. Roldog- nak hirdetem Rómát azért, mert Pál, midőn élt, levelet inlé- zett hozzá, szerette azt. meg is látogatta, sőt a rómaiak között halt meg. íme, minden egyeben felül, ez képezi Róma dicsösé- gét. Egy nagy test Róma, melynek egy minden fényt felül- múló-ragyogó szempárja van: Péter és Pál kettős ereklyéje.

Az égbolt, midőn a nap sugarai bearanyozzák, nem rá- gyog oly fényesen, mint Róma városa, mert ennek van két fáklyája, mely fényárba borítja a világegyetemet. Rómából fog e két férfiú az égbe felvitetni. Gondoljatok megrendülve azon látványra, melynek színhelye Róma leszen, midőn Pál felemel- kedve sírjából, Péterrel együtt fog az egekbe menni az Gr elé! Óh mily szép azon rózsa, melyet Róma ajánl Krisztus- nak! Mily felségesek a koronák, melyekkel homlokát disziti! Mily gyönyörűek a lánczok, melyekkel magát ékesíti! Kebléből mily források csergedeznek! Sem kincsei-, sem pompája-, sem emlékeiért nem bámulom Rómát, hanem az egyház e két ősz- topáért, melynek birtokában van.»1

Aranyszájú sz. János magas czélt tűzött maga elé, ezt soha szemei elől nem tévesztette s ez a czél: a hit igazságait kifejtve, ebben hallgatóit megerősíteni s ekként, erkölcseiket megjobbítani. Mily eszközöket használt e kitűzött czélja el- éréséhez, az jobban ki fog domborodni, ha beszédeit külön- bözö gyakorlati szempontokból veszszük elemzés alá.

1 Horniba H2. in Epist. ad Rom.

*