Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
31 is: Hundeshagen (Dove’s Zeitschrift für Kirchenrecht, Berlin 1861. 1. 259). Geffeken (Staat und Kirche 57. 1.) Joan. Mül- ler (a pápalágról P. Schneemannál, die kirchliche Gewalt 45.) «Avenir» 1831. febr. 2. Jól mondja azért a «Katholik» 1831. évf., 11. fűz. 201. lap. «A páj3a lelki monarchiája alapja és pajzsa a királyok világi monarchiájának». c) Kitűnik ez magának a dolognak természetéből is. Áz egyházi hatalom ugyanis közvetetlenül, az állami csak köz- vetve isteni eredetű. (Nincsen hatalom, ha nemcsak felülről.) Az államnak czélja közvetetlenül csak az. emberek földi böl- dogsága, ami csak viszonylagos jó; az egyháznak czélja sokkal fontosabb, t. i. az emberi nem boldogsága, tehát föltétien (absolut) jó; azért, valamint az állam czélja alatta van az egyház czéljának, úgy kell, hogy maga .az állami hatalom is alá legyen rendelve az egyházi hatalomnak, és következőleg bár az állam maga körében független, tartó- zik mégis saját czéljának és polgárai jóllétének elömozdítá- sában az egyház ezélját szem előtt tartani és semmi olyat nem rendelni, ami által az alattvalók lelki üdve bármi módon kárt szenvedne. Világosan ki van ez mondva:1 Spiritualem autem et dignitate et nobilitate terrenam quamlibet prae- cellere potestatem oportet, tanto clarius nos fateri, quanto spiritualia temporalia antecellunt. Ezt hirdeti Aranysz. sz. János. Horn. 15. in Cor. II. «Az egyház lelki hatalma — úgy- mond — annyiban, sőt még jobban fölötte van a világi hata- lomnak, valamint az ég fönségesebb a földnél» (aő-y! yáp ü xpyj/i ׳toG'ouTov vüí iroXitsxfi; áasívcov foov tyJ; yü; •oópayóí‘ aSXXov Hé xxi tzoIIcú -Usov). Nazianzi• Gergely. 'Orat. 17. c. can. Susci- pitisne (6. D. 10.). Az apostoli Cönstitutiók (Lib. II. c. 11. Cbtelier Patres Apóst. P. 1. p. 222.). Gelasius pápa (ep. 4.) ad Anastas, imper. (Harduin),1 2 3 4 VII. Gergely (ep. 8.. 21.)? Épen abban áll, — jegyzi meg Manclerus1 — az egyházi 1 Cap.. Unam.. Sanctam. (C. U. 3. 1. ä. major, obed. Extravagcommun. I. 8.) • 2 Harduin. Concil. II. col. 893 s U.a. T. VI. p. I. col. 1472. 4 De Monarch. P. M. 1: I. c. 15. col. lOfiti
