Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban

712

C) Az egyház és az állam között való viszony története 11. József császár korától napjainkig.

I. II. József halálától fogva csendben folytak le az egy- házra nézve a mozgalmak hullámai Nem feszegették oly vészé- delmesen a kérdést, legalább egyenesen többé sem tudatosan, sem öntudatlanul élére nem állították e viszonyt. Mozgalmas idők következtek ugyan, de a mozgalmak éle nem e kérdés felé irányult. Másfelé terelték a viszonyok a kor figyelmét, mely bár rohamos léptekkel foglalt Európában tért az egyház komoly intelmei ellenére, de itthon hazánkban e hullámok az egyház és az állam kölcsönös frigyét oly közelről nem érinték.

Innét magyarázhatjuk meg, hogy bár Európára, sőt ma- gára hazánkra nézve a következő évszázad volt a legveszé- Ívesebb, legzavartabb, mégis 1790-től az országgyűlések egész sora nem sokat foglalkozik e kérdéssel. Kivételesen az 1790—1-iki híres diaeta érintette e tárgyat. Mintha egyszer mindenkorra megelégelte volna az állami absolutismus a kudarczot, melyet

II. József alatt szenvedett?

Többnyire az eddig hozott végzések megerősítésével fog- lalkoznak. Újabb vívmányra csak az 1791-iki diaetán akadunk.

Az 1790—91-iki diaeta végzései, melyek a protestánsokra nézve nagyfontosságúak, a következők:

0 Felsége, mint az egyházaknak legfőbb kegyura, Isten egyházait jogaikban fentartandja s az alapítványokat az ala- pítók szándéka szerint fogja kezeltetni. 23. t.-cz. A nagyobb és kisebb egyházi javadalmak birtokához jutott külföldieknek 1000 s illetőleg 200 arany lefizetése mellett való honosítása- ról a 70. t.-cz. intézkedik.

A görög nemegyesülteknek már említett vallásszabadságáról a 27. t.-cz. intézkedik.

Az ágostai és helvét hitvallást követő evangélikusoknak vallásszabadságát a törvény a bécsi és a linczi békekötésekre s azok következtében hozott törvényekre alapította.

E szerint:

1. Mindenkinek állapot-különbség nélkül, mindenütt szabad