Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban

708

Nevezetesek még az egyetemre vonatkozó intézkedései, melyeket azonban, mert szigorúan tárgyunk körébe nem tar- toznak, csak röviden érintünk.

Az eddig az esztergomi érsekek. Pázmány, Lippai és Eosy jövedelmeiből fentartott egyetemet Mária Terézia a föld- vári apátság jövedelmeivel gazdagítá, orvosi és jogi kart ren- delt 5—5 világi tanárral. A bölcselettudományi karban 8 és a hittaniban 7 kormánvilag megerősített jezsuita-tanárt ren- delt stb. A jezsuitáknak 3 millió forintnyi birtoka tanulmányi pénzalappá fordíttatott.1

Ezen intézkedéseiben ugyan nem hiányzott itt-ott az «usurpálás» bélyege, mindamellett a római szék. a nagy királynő katholikus érdemeire való tekintetből, élesebben az egyház és az állam között való viszonynak határvonalait meg nem szabta.

Ez idő szerint tehát mindinkább az államhatalom növek- szik és mutat túlsúlyt az egyház felett.

B) II. József császár kora. Az állami hatalom túlkapásai és az ennek folytán támadt rázkódások az egyház és az állami élet terén.

Mindezen túlterjeszkedések az egyházat kevésbbé érintet- ték. Az egyenetlenség csak 11. József alatt tört ki, amidőn is az egyensúly minden téren megbomlott.

József népe javáért buzgó nagy fejedelem volt, aki azon- ban el is volt tökélve azt, amiről maga meg volt győződve, minden áron végrehajtani. A katholikus egyházat tartotta egyedül üdvözítőnek és azt akarta, hogy az legyen egyedül uralkodó vallás; azonban azt tartotta, hogy az állam feladata az egyház és az istenitisztelet szükségleteiről is ép úgy, valamint ugyan- csak az államnak érdeke: a jó rendről és a közjóllétröl igaz- ságszolgáltatás, katonai rendtartás stb. útján gondoskodni. Az egyházat az állami szervezet egyik szükséges ágának tekinté, mint ezt egy 1781. Kaunitz herczeg által, József császár meg1 Katona. XXXIX. köt. 377-868. u.