Hittudományi Folyóirat 3. (1892)

Irodalmi értesítő

nyék ügyvédje, a szakértők); a II. fejezetéi: az ügyfelek (45—50. 1.: felperes, alperes, az ügyfelek jogi állása) és a képviselet (50—60. 1.: az ügyvédek, a teljhatalmú képviselő és a gondnok); végre a III. fejezetéi: a bírói illetékesség (56-58. 1.), szentszékeink jelen hatásköre (58—64.1.), a szent- székek egymáshoz való viszonya (64—65.1.). A második czlm- ben hat fejezeten keresztül a magyar kath. szentszékek per- rendtartása van tárgyalva; nevezetesen az 1. fejezet: a ren- des eljárásról (70—88. 1.: a keresztlevél, az idézés, a megje- lenés s a perfelvétel, a kifogások, a perbebocsátkozás, a per- beszédek, a bírói határozatok. írásbeliség, nyilvánosság); a II. fejezet: a bizonyításról (89—129. 1.: a bizonyítási kötelezett- ség és a bizonyítási eszközök, melyek A) a köztudomás, R) a beismerés, C) a tanúk s itt: a tanúk kellékei, a tanúzási képesség bírói megállapítása, a tanúvallomások bizonyító ereje, a tanúkihallgatás, a tanúzási kötelezettség; D) a szakértők véleménye, E) okiratok, ezek bizonyító ereje, valódiságuk bizo- nyitása s közlésük; F) a jogvélelem, G) az eskü, H) a köz- hír); a III. fejezet a perbevégzésröl (130—135. 1.: a végtár- gyalus, az ítélet, az ítélet joghatálya); a IV. fejezet a per- orvoslatokról (136—150. 1.: a kivételes perorvoslatok, a ren- des perorvoslatok, t. i. a felebbezés, a semmiségi panasz, a perújítás); az V. fejezet a határnapokról és határidőkről, a halasztásokról, a perkezelésröl, a törvényes szünnapokról (151 —158. 1); a VI. fejezet a végrehajtásról, a perköltségek- röl, a sommás eljárásról (159 —166. 1.). A harmadik czím. : a magyar kath. szentszékek perrendtartása házassági ügyekben öt fejezetet foglal magában; az I. fejezet: a házassági rend- tartás fogalma, a házassági perek nemei s az azok fölötti ille- tékesség, a házassági perek elhárítására ezélzó eszközök (167—172. 1.); a II. fejezet: a köteléki ügyekben való eljárás (173—184. 1.), a kereset, az idézés és kihallgatás, a bizonyí- tás. a beismerés, az okiratok, a tanúk, a tanúkihallgatás, a tanúvallomások bizonyító ereje, a szakértők, az eskü); a III. fejezet: gyakrabban előforduló bontó akadályok (185—199. 1. a kényszer és megfélemlítés, a nösztehetetlenség, az itéletho- zatal, a felebbezés, a felsőbb bírósági eljárás, a semmiségi