Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Kiss János: A papjelöltek kérdésének reformjához
225 9. Az erkölcstan a IV. évben heti 8 órában végezhető. 10. Az egyházjog akkor adandó elő, mikor már a hittan i alapok, elvek mind ismeretesek, tehát az V. évben, heti 8 órában. A magyar polgári jog-ra (11.) mint külön tárgyra nincs szükség, mert a legszükségesebb törvények és állapotok az egyházjog keretébe úgy is bejutnak. 12. A lelkipásztorkodástan szintén az utolsó évet köve- teli. Heti 4 óra elég belőle, ha külön 2 órában gyakorla- tiasan, valóságos próba-előadásokkal, tanítják a hitelemzés- tant (13.), külön 2 órában, egészen gyakorlatiasan, próba- prédikálásokkal, az egyházi ékesszólástant (14.), nemkülönben 2 órában a szertartástant. liturgikát (15.1, két órában pedig a stylistíkát (21). 16. A latin nyelvet mint külön tárgyat nem vélem elő- adandónak, hiszen a növendékek gyakorlatilag majd belejön- nek a nyelvbe. Tapasztalásból mondhatom, hogy a tehetsége- sebbek már az első félév végén, a többiek a második félév végén meglehetősen felelnek latinul. Az azonban okvetetlenül szükséges, hogy a latin nyelvtant és mondattant néhány órán át valamely tanár vagy elüljáró vezetése mellett átismételjék. Maguktól csak nagyon kevesen teszik ezt meg. 17. De mit tegyünk a görög nyelvvel, melynek némi is- merete az új-szövetség magyarázatánál, következéskép a dog- matikában is. szükséges? Ezzel ugyanúgy kellene eljárni, mint a latinnal, néhány órában átismételni nyelv- és mondat- tanát, ha a tanulók mindegyike tanult volna görögöt a gim- náziumban. De mert ezt a mostani rendszer mellett nem remél- hetni, azért az I. évben heti két órát kell rá számítani. 18. A zsidó nyelvet azért a néhány zsidó szóért, melynek használata vagy jelentése kétséges és dogmatikus jellegű, tani- tani vidéki szemináriumokban nem érdemes. Az egyetemen pedig taníthatja az ó-szövetség tanára, a tárgya számára ren- delt órák keretében. 19. 20. A szír-káld és arab nyelvek természetesen csak az egyetemen tanítandók. 21. A stylistíkát igen fontos és a papjelöltekre nézve nélkülözhetetlen tantárgynak tartom. Ebből tanulja meg a «Hittudományi Folyóirat» 1892. 15
