Hittudományi Folyóirat 3. (1892)
Dr. Rézbányay József: Az egyház és az állam között való viszony kérdése hazánkban
10 különvált egyesület életbe, csak itt kerülhetett a dolog az egyház és az állam között nyílt elválásra. Ha a kettő közötti viszonyt közelebb vizsgáljuk, a történet fonalán két egymással homlokegyenest ellenkező felfogásra találunk, melyek mindegyike az egyház és az állam között létező szoros kapocsból indul ki: egyik a theokratia elve, melyet Golther1 középkori kath. systemának nevez, és amely az államot teljesen alárendeli az egyháznak, a másik az állami absolutismus elve, amely az egyház függetlenségét és önálló- ságát teljesen tagadja és tulajdonképeni terét, benső életét is teljesen az államnak rendeli alá s magát az egyházat is tisztán állami intézménynek tekinti. A jelenben mindkettő túlhaladott álláspontnak tekinthető. Azért elég lesz mindkettőt alapvonalaiban vázolni. 1. A theokratia elve. Történeti fejlődés alapján a pápák a középkorban bizonyos politikai felsöbbségre tettek szert és ezt isteni rendelésnél fogva, jure divino, őket megillető hata- lomnak tekinthették s méltán, csakúgy, valamint hogy nap- jainkban is még a fejedelmek az «Isten kegyelméből» elneve- zéssel élnek.2 Azonban mint dogma, sohasem lön a pápák e hatalma kihirdetve.3 A VIII. Bonilácz «Unam Sanctam» kezdetű bullájában 4 előforduló dogmatikai kijelentés, melyet az ellen- kezö elv bizonyítására számtalanszor felhasználtak, különösen protestáns írók, — Schulte. Die Macht der röm. Päpste. Prága, 1871., sőt Golther is i. m. — az V. lateráni zsinat által is elfogadtatott ugyan «porro suhesse Romano Pontifici omni humanae creaturae declaramus, dicimus, definimus et pro- nunciamus omnino esse de necessitate salutis, végül, hogy a római pápának minden emberi teremtmény alá van vetve, kijelentjük, mondjuk, határozzuk és kihirdetjük, hogy az üdvösségre (hinni) szükséges», melynek «omni humanae creaturae» szavai sz. Péter II. 13-ból vannak véve s mit X. Leó pápa az V. láte- ráni zsinaton «omnes Christi fideles» az összes kér. hívekkel 1 Slaal und Kirche im Königreiche Würllemborg. 2 Schulte. Kirchenrecht. II. 438. 3 tiering Theol. Biblioth. II. 1. Kirchenrecht. I. H. 85. 4 C. i. Extravag. comm. de maiorit. et obed. I. 8.
