Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
— 82 — Adott kinyilatkoztatást, amely teljesen a Szentírásban foglaltatik s halála által kiérdemelte az emberiségnek a meg- igazulást. Aki a szent-iratokban foglalt tant vallja, mint a protestánsok mondták: invocato Spiritu Sancto dijudicans ex scriptura, quinam sint articuli necessarii,1 s teljes bizalmát a Krisztus érdemeibe helyezi, az Krisztusé, az keresztény, a nél- kül, hogy a magához hasonlókkal valami társulati összekötte- tésben állana, a nélkül, hogy a biblián kívül valami más tekintélynek alá volna vetve. Az ilyen keresztények csak az Isten előtt ismert hit kötelékével állanak egymással összeköt- tetősben, akár ismerik egymást külsőleg, akár nem. Ez a lát- hatatlan egyház Krisztus egyedüli intézménye. Ha az emberek külsőleg is mint keresztények .fel- ismerik egymást, külső, önalkotta társulatba is léphetnek, hit- községet alkothatnak, de ez már csak esetleges és nem sziiksé- ges a keresztény vallásra 1 2 3 s azért e községek szervezése, mint egyenlő jogú keresztényeké, teljesen a tagok tetszésétől függ. Mint látjuk, ebben a rendszerben sem az ecclesia szó kifejtett fogalmának, sem a másik tételnek: Krisztus egyházát mint társaságot szervezte, semmi helye nincs; az apostoli testülethez kötött kereszténység, az általok megalakítandó egy- ház mint társaság helyébe a bibliát olvasó ember, a Szentlélek ihletése s megvilágítása és a biblia állíttatik. Ez a tulajdon- képeni kereszténység egyház nélkül. Innen Luther a »Kirche« helyett a «Gemeine» szót használta és nagy katekizmusában az egyházat, mert a szót a protestánsok is megtartották, úgy határozta meg: «eine Gemeine der Heiligen, d. i. eine Ge- meine, darin eitel Heilige sind, oder noch klärlicher eine heilige Gemeine».8 Tehát nem az egyház van azért, hogy az embereket szentekké nevelje, de a szentek vannak azért, hogy egyházat képezzenek. 1 A. et P. De Wallenburch: Fundamentorum fidei amica discussio. Coloniae Agrip. 1652. 7. 1. Jeles polemikus mű a Szentlélek megvilágo- sításáról és a Szentírásról, amely kettőre támaszkodtak a protestánsok.- Hettinger: Fund. Theol. II. 4.1. Hogyan tágítottak idővel a pro- testánsok egyházuk fogalmán, hogy az alá férjen minden felekezetök ? 3 Hettinger: i. mü 8. 1.
