Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság

78 kozhataüan tanítójává; csak ö uralkodik pásztor létére az egész nyáj felett. Ezek a kiváltságok együttesen Péter hatalmának a teljességét, vagyis a joghatósági elsőséget vagy !elsőségét (primatus jurisdictionis) képezik az egyházban, amiből Krisztus egyházának monarchikus szervezete következik. Vegyük elemzés alá Krisztus nyilatkozatát Máténál 10, 18 : «Te Péter vagy és e köszáion fogom építeni anyaszentegy- házamat és a pokol kapui nem vesznek eröL rajta». Péternek viszonya az alapítandó egyházhoz — e szavak szerint — olyan lesz, amilyen az alap (fundamentum) viszo- nya a rá emelt épülethez. Már pedig az alap 1. az épületnek legszükségesebb része, amely 2. erősséget és tartósságot kői- csönöz az épületnek, 3. amelyen kívül az épület egy része sem állhat, s épen azért 4. az alap az, ami az épület egyes részeit egyesíti, amelynek folytán az épület egységes valami. Ha az alap ezen fogalmát Péterre alkalmazzuk, követ- kezik, hogy 1. Péter lesz az alapítandó egyháznak a legszük- ségesebb része, akinek 2. az egyház erősségét és tartósságát fogja köszönni, aki 3. az egyházat egygyé, egy társulattá fogja tenni és akire 4. mindannak kell támaszkodnia, ami az egy- ház fogalma alá tartozik. Már pedig, ami egy társulatban (s ilyen az egyház, erkölcsi épület) a legszükségesebb, ami a tár- sulat erősségének s fenmaradásának eszközlö oka, annak mindenki köteles magát alávetni, aki a társulathoz tartozik: az a tekintély, a társulat egységének és fennállhatásának elve. Annak a személynek tehát, akinek a társaságban az a sze- repe, ami az alapnak az épületnél, a legfőbb tekintélylyel kell felruházva lennie. De ezt a szerepet Krisztus alapítandó egy- házában Péternek szánta, tehát Krisztus e nyilatkozatával Péternek a legfőbb hatalmat ígérte. Ez a felsöség, primatus. Ez a felsöség nem lehet pusztán tiszteletbeli (pr. honoris),* 2 tóiban pedig úgy. hogy azt csak Péterrel egyezoleg gyakorolhatják; utódjaik pedig Péter utódjától kapják. 2 Ilyet már a reformátorok is hajlandók voltak Péternek engedni. Melanchton, Salmasius, a schmalkaldeni czikkelyek. Az anglikánok között is voltak e nézetnek pártolói. Ezt tanította M. A. de Dominis, a gallikánok közül Dupin. Továbbá Just. Febronius (Hontheim Miklós).

Next

/
Oldalképek
Tartalom