Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
76 menvén tehát, tanítsatok minden nemzeteket.1 megkeresztelvén /»két az Atyának és Fiúnak és Szentiéleknek nevében, tanít- van őket megtartani mind, amiket parancsoltam nektek • és ime én veletek vagyok mindennap, a világ végeztéig». (Máté 28, 18—20). Ez volt az előkészület befejezése, az apostoli hiva- tásnak folyamatba tétele. Midőn végre elhagyandó volt őket: «megparancsolá nekik, hogy Jeruzsálemből el ne menjenek, hanem várják meg az Atya ígéretét . . . venni fogjátok erejét a felülről rátok jövő 1 2 Szentiéleknek (v. ö. Ján. 16, 12—15) és tanúim lesztek Jeru- zsálemben s az egész Júdeábán és Szamariában, és mind a föld végéig. És amint ezeket mondotta, szemük láttára fölemelkedék és a felhő befogadá öt szemeik elöl». (Ap. csel. 1. 9— 8 ,1־). Ebből állott az egyház Krisztus életében. Aki ennélfogva Krisztus korában keresi az egyházat, a val- lási társaságot, az nem talál egyebet, mint a hármas, t. i. a tanítói, kormányzói és papi hatalommal felruházott apostoli testületet, az egyház elöljáróságát; ezekben le voltak téve a hit- és erkölcstanok, a hatalommal mindazok az eszközök, amelyek a társaság létesítésére és czéljára szükségesek voltak ;3 1 íme a szabálya annak, amit hinnünk és cselekednünk kell׳ hogy üdvözüljünk ; a Péter-aposloli tanítótestület, és nem a biblia. A kereszténység az apostoli testülettől elválaszthatatlan, a keresztény- ség és az egyház egy és ugyanaz a dolog; fogalmilag megkülönböztet- hetök, tárgyilag nem. L. Hettinger : Apologie des Christenthums. 1880. IV. 412. 1. 2 A megtestesült igének, Jézus Krisztusnak a müvét, az egyházat, a Szentlélek fejezte be. ״Dem eigenen Worte Christi gemäss (Joh. Iß. 12), musste die Lehre der Apostol dem Umfange nach über das, was uns von der Lehre Christi in den Evangelien berichtet wird, hinaus- gehen. Seine Offenbarung gelangte erst in den Aposteln durch die Ver- mittlung des heiligen Geistes zum Abschlüsse . .. Vieles hatte er (Chris- tus) ihnen nur weissagen hingewiesen. Wie ganz anders konnten und mussten die Apostel von den letzten reden, da sie als geschichtlicher Tatsachen vor ihnen standen, deren ganze Tiefe sie nun im heiligen Geiste durchschauten.» Simar : Di Theologie des h. Paulus. 6—7. 1. 3 Az egyházra Krisztus életében alkalmazni lehet Aristoteles meg- határozását: Civitatem id maxime esse, quod est in ea principale i..e.
