Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége

szol az utolsó magyarázatnak (1I' -- helyett), már pedig־ hogy a LXX. traditióra támaszkodik, bizonyos, neki adnak az egiptológok igazat a Műsorával szemben (óovítoy.azvzy: חנעפ־תנפצ), azaz az eredeti alak ת:צם volt s a későbbi zsidók c sináltak belőle 0•!תנפצ־•“ hogy értelme legyen a zsidó- ban (|פצ = occultare, innen [Dt. Jos. Flov.J zgu-twv iúps׳r/1:.)..

József feleségének a neve תנסא (Gen. 41, 45.) LXX.

1־

7£׳\’v£í)■ = asbe-Neith = propria Neitb (Ghampollion), Neith az egiptomi Pallas Athene, mások szerint as-net = Isis con- servatrix.

Mózes neve tudvalevőleg egiptomi név; a királyleány ne- vezte Így. mert vízből húzták ki, ez az általános nézet: az író a nevet csakugyan így okolja meg (Ex. 2, 10.). tehát e név- ben utalást lát a gyermek említett esetére; ámde השמ ha

héber gyöknek tekintjük (השמ) ez alakban csak cselekvő je- len tinón ve lehet (extrahens) és semmi szín alatt sem szenvedd (extractus); tehát az író azon nyelvre gondolt, melyet a király- leány beszélt; egyszersmind az is világos, hogy ennek a nyelvnek ismeretét olvasóinál is feltételezi (Gesenius); már Philo és Flavius Józs. szerint awü = víz ; vagy pontosabban Flavius (Ant. II. 6.) Aquam Aegyptii vocant y.cu, •jnr- vero qui ex aqua eripitur, a LXX. is Mu׳j77׳;;-t ír mindig: már most koptul mo = viz, ug'ai (udsai) = servari (Zablonskit De újabb időben a legtöbb egyptológ mes, mesu — gyermek- kel azonosítja 1ךשמ־ ; Lauth a Pentateuehból megokolhatni is véli (Ex. 2, 6.), «de infantibus Hebraeorum est hic»; ámde e megokolás nagyon erőltetett, az meg nagy kérdés, hogy a név magyarázatára a Mászom vagy* a LXX adta alak nyújt e biztosabb alapot, s nincs• e ez a név is a maszorai szövegben hebraizálva V

A helynevek közül csak két példát. A zsidók Gosen föld- jén laktak, .*שנ Ebers a görög történetírók <l,zzov7׳7׳z-jávaf

(római Phaguse, ma jjj j-9 b ^ azonosítja, t. i. a pha = névelő marad z0'j7׳7׳x = qos — Gosen Champollion a kopt. Kos-ra

— 797 —