Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
ismeretes. Hebron régiségét így magyarázza meg hallgatóinak: «7 esztendővel előbb alapiitatott, mint Tanis Egiptomban» (Nr. 13, 23.), Tanis pedig Egiptom fővárosa volt a hvksosok idejében, a zsidók pedig ez idő körül voltak Egiptomban. Mind e fejtegetések mily erővel bizonyítanak a Pentateuch régisége mellett, fölösleges kiemelnünk. Az ellentáborban azl mondják (Wette, Schrader), hogy a kereskedelmi összeköttetés útján a későbbi palesztinai író is ismerhette Egiptomot. Erre nagyon egyszerű a válasz, mert a Pentateuchban található nyomok a József—Mózes korabeli s nem a későbbi pl. Sala- inon korabeli egiptomi állapotokra utalnak, továbbá nem néhány látogatásból eredő, hanem mélyreható, pontos is- méretét találjuk itt a köz- és magán-életnek, a helyrajzi, természetrajzi stb. viszonyoknak; már pedig ilyen földrajzi, művelődéstörténeti, természetrajzi stb. alapos stúdiumokat sen- kinél sem lehet a Salamon korabeli zsidók közül föltételezni. Do mondhatná valaki, miért ne állíthatta volna össze a későbbi redactor egykorú forrásokból e könyveket,olyformán. mint szerin- tünk Mózes a Genesist? Ezzel szemben hivatkozunk mindarra, ami a Pentateuch egysége és régisége mellett bizonyít, neve- zetesen a Pentateuch nyelvére, mely mindkettőt egyszerre hathatósan bizonyítja; az archaismusok az egész Pentateuchon, végig és csak a Pentateuchban vannak (már Józsueban nin- csenek); továbbá épen a Genesisböl látjuk, melyre hivatkoz- lak, hogy a későbbi író nem mulasztja el kora viszo- nyainak megfelelő glossákat beilleszteni pl. Hebron 7 évvel régibb mint Tanis Egiptomban vagy a Jordán környéke olyan, mint az Űr paradicsoma (ez az eredeti régi forrás hasonlata)^ mikor még állt Szodoma és Gomorra, és mint Egiptom a Szegorba jövőknek (ez a későbbi író glossája), vagy Arbe városa, azaz. Hebron Kánaánban stb.: ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy a í- utolsó könyvben az egiptomi városok, sőt kisebb hely- ségek nevei nélkül az író különben közvetett szokása ellenére minden közelebbi meghatározás nélkül állnak, pl. Ramesses. Pithom, Etham, Pihahiroth quae est inter Magdalom et maré rubrum contra Beelsephon stb; továbbá magában a Genesis- ben is az egiptomi helyneveket, sőt egiptomi szavakat minden
