Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
Az egész apostoli testületnek pedig azon alkalomból, amidőn oktatta őket a vétkező keresztény (atyafi) javításáról, ezeket mondta: «... ha pedig az anyaszentegyházra sem hallgat (azaz az egyházi elöljáróra), legyen neked, mint pogány és vámos. Bizony mondom nektek, amiket megkötöztök a földön, meg lesznek kötve a mennyben is; és amiket feloldoztok a földön, fél lesznek oldozva a mennyben is» (Máté 18, 17—8). Ugyanazon kötő és oldó hatalomról beszél valamennyi apostolnak, amelyről már Péternek beszélt (Máté lő, 19). Ez a legáltalánosabban vett. joghatósági hatalom, a hármas köte- lék szerint magában foglalván a törvényhozói, bírói és bűn- fenyítö hatalmat az erkölcsi rendben. Amiket megkötöztök és feloldoztok; minden, semmit sem véve ki, tartozik e hatalom alá és e hatalom független minden mástól, mert amit ők meg- kötnek, kötve lesz mennyben is, ember azt meg nem kötött- nek nem nyilváníthatja, bárki legyen is az. Az elfogatása előtti estén, az utolsó vacsora alkalmával egy más hatalommal ruházta fel Krisztus az apostoli testüle- tét. «Midőn pedig vacsoráltanak, vévé Jézus a kenyeret, meg- áldá és megszegő és adá tanítványainak, és monda: Vegyétek és egyétek, ez az én testem — mondja Máté 26,26; — mely érettetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre — egészíti ki Lukács 219 .2־ és sz. Pál I. Kor. 11. 24. — És vevén a kelvhet. hálát ada és nekik adá, mondván: Igyatok ebből mindnyájan; mert ez az én vérem, az új-szövetségé, mely — érettetek Luk. 22, 20 — és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára — mondja Máté 26, 27—8; ezt cseleked- jétek, valahányszor iszgzátok, az én emlékezetemre — egészíti ki ismét sz. Pál, aki ezt az Úrtól vette». I. Kor. 11, 25. Ez volt az eucharistia alapításának alkalma mint szent.- ségé és mint áldozaté, amelyet az apostolokhoz intézett ezen szavak kísértek: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Ezzel Krisztus a papi hatalmat ruházta apostolaira.1 1 Azért mondja sz. Pál I. Kor. 4, 1; «Úgy tekintsen minket aí ember, mint Krisztus szolgáit és az Isten titkainak (a tanok és szent- ségek) sáfárait (oÍzovoij-oj;)». Amihez Bisping megjegyzi: (׳Überall seben
