Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
785 koporsóba felállítás, kiterítés (50, 2. k. 26.). A nevek: Putifár, Aszenath,הנפתנפצ״ ^ szavak ךרבא םימותרה״ שש״ וחא״ (1. alább bővebben.) A Genesisbeli jövendöléneken is (valamint minden jővén- dőlésen) híven visszatükröződik az az idő, melyből a jövőbe szól: csak egy példát: Isten Ábrahámnak, mikor a szövetség- áldozatot bemutatja, előre mondja, bogy utódai Egiptomba jutnak, ott sanyarú sorsuk lesz. de aztán csodásán megszaba- dúlnak s övék lesz Kánaán, s az időt a kánaáni azon kor- beli viszonyok szerint határozza meg: mert az ammonitáknak, kik most itt laknak és kiüzendök innen, bűneinek mértéke akkorra betelik. Épen így vagyunk a költői részekkel, szolgáljon például Jákob áldása (cap. i9.), mely egyszersmind prophetikus; itt nem foglalkozhatunk e kiválóan szép és érdekes atyai ál- dással, melyben oly nagyszerűen ecseteli Jákob 12 fiában a messze jövő 12 törzsét. Izrael népét Kánaán birtokában; itt csak azon vonásokat emeljük ki röviden, melyek az áldás tartalmának, sőt szövegezésének régi korára mutatnak; ilye- nek: Jákob sok éven át tartózkodott Kánaánban, tehát isin«‘- rete mégis általános kivált Aser. Neftali, Gad és Benjamin törzsterületének meghatározása, de elég határozott, hogy be- teljesültével helyességét felismerhessük; későbbi szerző bizo- nyosan többet mondott volna; későbbi szerző nem mondta volna Józsefről ויחא TTv = fivérei fejedelme (0. 46.), gonTV * : dőljünk csak Éfraimra a későbbi történetben; Júda későbbi helyzete is más szavakra adott volna okot; és Levire bizo- nyosan áldást adna későbbi szerző és kiemelné méltóságát, nem pedig büntetésül szolgáló szétszórásról beszélne. Tartalom és alak arról győzött meg tehát bennünket, hogy a Genesist a szerző forrásokból állította össze; a Gene- sis minden egyes szakasza egyidejű forrásból van leírva; kő- vetkezéskép természetes dolog, hogy töredékszeríí (fragmentar) jellege van; mert szerzőnk, mint a keleti írók általában, for- rásán alig változtatott, inkább összeilleszt, mint feldolgoz, pl. a vízözön előtti pátriárkák nemzetségtáblája (cap. 5.) 50 «Hittudományi Folyó irat• 1891.
